Hoztam a formámat, és ebből következően a kocsimat már kevésbe. Természetesen a találkozóról van szó, ahová nem sikerült autóstól odaérni. Csütörtök éjfél környékén adtuk fel, amikor szembesültem a rideg rögvalósággal, hogy a régi kuplung bizony szar, új meg épp nincs kéznél, úgyhogy hagytuk a faszba'.

Csütörtök éjfélig történt a Barátok köztben:
1.) Visszakerült a komplett ventiház a dinamóval és a gázrudazattal. Ugyanezen idő alatt édes anyanyelvünk is gazdagodott néhány cifra szófordulattal, leginkább a méretpontossággal nem igazán vádolható lemezek miatt.
2.) Leugrott a blokkról az AC-pumpa, szétszedte magát, megfürdött benzinben, aztán visszaugrott a blokkra, és vitt magával még két tömítést is.
3.) Észrevettem, hogy kihagytam egy tömítést a centrifugálszűrőből. Afölötti örömömben, hogy ilyen jól megszopattam magam, szétszedtem az ékszíjtárcsát, és ott rájöttem, hogy az a tömítés nem is oda való, tehát gyakorlatilag nem marad ki semmi. Viszont feleslegesen szedtem szét. Fákk.
4.) Elkészültek a matt fekete cuccok a porfestőnél, köztük a féltengely gumiharangoknak a felfogató lemezei. Ennek örömére a váltóra  fel is dobtam a gumiharangokat, amikben előzőleg már kicseréltük a döglött szimmeringeket vadiúj Cortecóra. A gumiharangok felrakása után már mehetett is tele olajjal a váltó, majd feldobtam rá a szép piros fedelet, és ezek után készen is állt a motor és a váltó arra, hogy szorosabbá váljon a kapcsolatuk. Azért a bal vállamon a kisördög azt mondta, hogy:  Ugyanmá' ugrasszuk le azt lendkereket - biztos ami biztos - és nézzük meg hogy érzi magát...
5.)...Főtengelyszimering úr.  Nos, őt erős hasmenés gyötörte, de nem igazán vett róla tudomást, mert egyébként is katatón állapotban várta a kaszás eljövetelét. A jobb vállamon a kisangyal csak annyit mondott, "Óbazmeg..." és belátta, hogy a kisördögnek volt igaza.
Kiberheltük tehát a hátsó főtengelycsapágynak a fedelét, és egy alapos pucolás után egy új szimmeringgel és új O-gyűrűvel ment is vissza. Visszadobtam a lendkereket is, de amikor a kuplungra került volna sor, akkor meghátráltam. A régi tárcsán a betét már igencsak ergya volt, és hát nagyon nincs kedvem 2000 kilométer múlva megint szétbombázni az egész autót, hátha megint fel találok újítani rajta valamit.

Eddig jutottunk, és gondoltam, hogy szarok a farmra, inkább megyek vedelni vidámkodni a találkozóra.

Július 20. péntek, Közép-Európa, száraz, napos idő.
Délelőtt még elugrottam a hegsztőhöz a karterért, amibe belekerült az olajhőfok-szenzornak a menete. Szép lett, de még le kell festeni. Beugrottak a csomagtartóba a leszinterezett felnik is a porfestőnél, és hogy - hogy nem, véletlenül bepottyant egy fél tálca Dreher is. Ez utóbbi elég jó szolgálatot tett, csak sajnos nagyon gyorsan elpárolgott.
A találkozót nem is nagyon tudom szavakba önteni, egyszerűen csak kurvajó volt végre újra együtt lógni a polskis cimborákkal, lökni a hülyeséget, meg ötletelni, hogy mit hogy lehet átépíteni. A felvonulás ismét frenetikus volt, külön köszönet Nellinek, hogy végre újra vezethettem Polskit, és természetesen óriási riszpekt a szervezőknek, hogy ismét hozták a megszokott magas színvonalat. Csináltam fotókat, de sajnos az akksim döglődése határt szabott ennek is. Mindegy, katt ide, aztán indzsoj! Nem sok, de legalább kevés.

Július 23. hétfő, erős szél, de a hajam még mindig tart
A találkozó fáradalmait szereléssel igyekeztem kipihenni, úgyhogy hétfőn megvettem az új kuplungot. Olasz cucc, Schneider márkájú, sose hallottam még róla. Remélem beválik. Hétfőn felcuppantottam a kuplungot, majd összeházasítottuk a motort és a váltót. Kitörő örömmel és túláradó boldogsággal konstatáltam, hogy egy remekbe szabott olajtócsa terjeng a balos féltengely-gumiharang alatt. Kurva anyját. Természetesen ahhoz, hogy ezt helyrehozzuk, le kell engedni az olajat a váltóból, de nincs az olajleeresztő csavarhoz se 12-es imbuszom, se krova-fejem. Kibaszás deluxe. Mindegy, visszaszereltem még az önindítót, aztán ennyi.

Júli 24. kedd, szar idő
Megrendeltem a váltótartó bakokat, meg akkor már a motortartó gumigenyákból is egy új garnitúrát. Hozta is a kiszállító skacc a munkahelyemre. Minden jó is volt cikkszám szerint, csak az egyik váltótartónak a zacskójában valami kerek gumi baszás volt a váltótartó bak helyett. Hívtam is őket, hogy mi a gyász van, mondták, hogy küldik helyette a jót, de az már nem ér ide, csak másnap reggel. Aznapra a motor-váltó felrakás ugrott.

Július 25. szerda, bitangpusztulatosan fostos idő
Megjöttek a hiányzó váltótartó bakok, ami pozitív. Meló után gyorsan beugrottam a szerszámboltba, és vettem egy 12-es imbuszos fejet a krovához, aztán irány a garázs. Leengedtem a váltóból az olajat, kiszedtem a csapágyfedelet, aztán egy alapos pucolás után visszaraktam, ipari mennyiségű tömítőpasztával. Abbéli örömömben, hogy ez már soha többet nem fog ereszteni, szépen frankón visszaraktam a gumiharangot, feltöltöttem a váltót olajjal, és elkezdtem felrakni a bakokat, meg összeállítani a váltótartó A-betűt.  Ekkor újfent feltűnt az olajfolt a váltó alatt. Az örömtánc, a konfettiszórás és a pezsgőbontás után, inkább fixre húztam a motorburkolat csavarjait, illetve a motort és váltót összefogó csavarokat, felraktam a váltótartó bakokat meg az A-betűt. Még megpróbálkoztunk a dinamó rögzítőszarságának az összeszerelésével, de nagyon nem akart menni, úgyhogy hajnali 1 óra felé elhúztam haza a géczibe. Ma (holnap) újból olajleeresztés, és valószínűleg a gumiharang rituális felgyújtása következik, aztán most már tényleg megy be a motor.

...vagy megy az egész szar a MÉH-be, úgy, ahogy van.

Egy kis vegyes. Nem pálinkából, hanem blogból. Ez van, ezt kell szeretni.

Tóbiást mostanában hagytam kicsit ellustulni, mert jó idő és bringávaljárás van még mindig. Ennek a főbb okai:
1.) Környezettudat
2.) Jól jön egy kis mozgás
3.) Én azért kevesebbet fogyasztok százon
4.) A melóhelyem mindössze 1.3 kilométerre van tőlünk, így gyakorlatilag be se melegszik a motor addig. Folyamatosan hideg motorral kínozni a kocsit meg a buziseggarcköcsögség minősített esete.

Egy szó, mint száz, nem nagyon gyűlnek a kilométerek. Vezetés helyett bringázok, de a múlt havi km egy jó részét is Trabival meg Bálna-Mercivel abszolváltam, szóval az nem ér. Néha egy kis hétvégi autózásra szoktam előszedni Tóbiást, vagy nagy ritkán városi szaladgálásra, de ezeket is csak azért, hogy megjárassam egy kicsit. Szerelni, hozzányúlni  - természetesen - nem kell, a Veszprémben berakott szelepdekni-tömítés alól sem jön semmi, egy hét állás után is pöcc-röff, és megy. Az egyetlen negatívum az, hogy belepi a por itt a ház előtt. Ma ezért le is mostam és ki is takarítottam. A beltéri műbőrök, műanyagok és egyéb izék kaptak egy kis ápolószert. Egyebet nemtok mondani... kérem kapcsojjaki!

Az elmúlt hónapban említésre méltó polskis esemény tehát nem igazán történt, viszont szereltem négyütemű Trabant. Waltherkában elment a kuplung, először bovdenre gyanakodtunk, így tesóm meg is vette. Végülis a cuccot szétszedve rájöttem, hogy nem a bovdennel van gond, hanem maga a tárcsa van annyira szétkopva, hogy már nem lehet hova állítani. Mindegy, némi hekkelés árán belőttem, hogy működjön, bár így most a kinyomócsapágy folyamatosan feltámaszkodik a tányérrugóra. Szar, de azért ideiglenesen működőképes megoldás. A előző tulaj valami öreglány volt, ő úgyis szétkúrta az egész tengelykapcsoló-assemblyt, úgyis cserés lesz tehát ott minden, addig meg ki lehet bírni így is.
Trabiból persze sosem elég. Az egyik kollégám nemrég (ingyen) kapott egy Trabant, de ez nem négyütemű, hanem igazi autentikus zweitakt. A járgány '90-es évjáratú, egész korrekt állapotban van, csak hát fél éve áll, és ezalatt rakódott rá ez meg az. A múlt héten elmentünk megnézni, és kiszereltük az akksit meg a benzintankot. Utóbbit tisztítás céljából, előbbit meg azért, hogy feltöltsük. Azóta a kocsi túl van az első beröffentésen, nemsokára elhozás, zöldkártya és műszaki. Ja, és a neve: Zsan-Klód, azért, mert csak.

A melóhelyen is zajlik az élet. Összepakoltunk (részben) egy Jaguart, visszatért körünkbe a W111-es kabrió Merci (alias Fecske), amit nagggggyon sürgősen vinni kellett fényezésre. Annyi változott, hogy beleköltözött néhány egér, fényezés viszont még annyi sincs rajta, amint amennyi volt. A megrendelő kitalálta, hogy mégis menjen homokfúvóhoz, és persze most is húdehűdesürgős. Doktor úr, olyan határozatlan vagyok... vagy mégse?
Csináltunk még Pagoda-Mercit is, meg Bálnát is, meg járt nálunk egy '73-as Zsiga is. Mondjuk ezekre inkább jobb nem emlékezni, aki nagyon kíváncsi, hogy miért nem, annak majd elmondom személyesen.

Történt viszont más egyéb is: tesóm vett egy Suzukit, így - mint minden rendes polskisnak - már nálunk is van a családban egy Szuzuki. Szerencsére azért nem olyan gáz a helyzet, ugyanis egy GS500-asról van szó. Csinos kis bringa, kipróbáltam én is, és ami nagyon meglepett az az, hogy a várt halálfélelem elmaradt. Hihetetlen kezes, baromi jóindulatú motor, ráadásul iszonyat dögös a hangja. (Persze, sorkettes léghűtéses ez is.) Komolyan mondom, a 250-es MZ-n jobban féltem amikor először felültem rá, igaz azzal hamarabb meg is tudtam barátkozni. néhány kör útán már húztam a bajszát, meg bátrabban mertem döntögetni, a GS-nek viszont sokáig csókolommal fogok köszönni. Maximum négyesig gangoltam fel vele, és 6000-nél sohasem forgattam tovább. Mondjuk a poros-kavicsos, szar minőségű aszfalton, lakott területen belül az is épp elég volt, na. A lényeget összefoglalva nagyon teccős kis bringa. Lehet, egyszer én is veszek magamnak egy ilyet.
Ma délután csináltam is róla és Tóbiásról képeket a mosás/takarítás közben.

Back on the road, hell yeah!

Tegnap végre teljesen összeraktam a kocsit: visszatettem a hátsó kereszttartót és a motortartó bakot, feltettem az önindító hiányzó csavarjait, bekötöttem a benyacsöveket, kábeleket, bovdeneket. Ezután lőttem egy kuplung-holtjátékot, leellenőriztem a pedálnál, aztán elmentettem (gy.k.: ráhúztam a 10-es csavart). Ekkor hivatalosan már menetkész volt a gépsárkány, de az azonnali próba helyett  - hatalmas önuralomról téve bizonyságot -  még visszaszereltem a generátor alatti burkolatot meg a kipufogó feletti hőpajzsot.

Saját magam olajtalanítása után végre következhetett a próbaút. A következőket tapasztaltam:
- a kuplung frankó. Eléggé lent fog, de nem túl puha, nagyon szépen és könnyen adagolható. Fog amikor kell, kiemel amikor kell, szóval tutter. Nagyon könnyen megbarátkoztam vele.
- a motor, főleg hidegen eléggé ráz. Amikor először indítottam tegnap este, akkor már majdnem azt hittem, hogy egyhengerezik.Valszeg az új, keményebb gumibakok teszik. Lazítottam a hátsó motortartó csavaron egy keveset, és most már hidegen is tűrhetőbb.
- a váltó rendesen veszi a fokozatokat, bár a váltókar erőigénye egy kicsit nagyobb lett, néha erőltetni kell hogy bevegyen egy-egy gangot. A BIS diffi miatt olyan, mintha egy egész más autót vezetnék. Ami biztos: gyorsulási versenyen és hegyiversenyen nem indulok. Ahol eddig hármasban vettem a kanyarokat, ott a kigyorsításnál már sok a három, vissza kell gangolnom kettesig, ha dinamikusan akarok közlekedni. Kettesben viszont egész sokáig el lehet húzatni, és ez a hármasra is igaz. Háromban a léges váltóval már 80-nál vége volt, és ha nem akartam gyilkolni, akkor 60-nál raktam a négyest. A BIS-sel ha 70-nél hármasban az még belefér a normális közlekedés kategóriájába, ha tolom neki akkor simán elszalad 100-ig hármasban.
Négyesben a 80-as, 90-es utazó az még kifejezetten kímélő üzemmódnak számít. Egyszóval tetszeni fog nekem ez a cucc.

Ami nem tetszett:
- a váltóból csöpög az olaj.
- amikor kihúzatás után feljebb gangolok, akkor hallani valami csattanásszerű hangot. Csak akkor csinálja amikor 1-ből 2-be és 2-ből 3-ba váltok. Nagyon nem tetszik...
- a tegnap esti próbaút során fura zajt hallottam a váltóból. Alig hallható súrlódó hang jött, ami elhallgatott, ha kinyomtam a kuplungot. Üresben is csinálta, így a gyanúm a váltóra terelődött: vagy a bemenő tengely csapágyai, vagy a fogaskerekek voltak zajosak. Ma is füleltem, de úgy tűnik elmúlt.

Persze nem én lennék, ha nem lett volna egy kis gebasz. Nyugodjon meg mindenki, ismét hoztam a formámat. A tegnap esti rövid próbaút alkalmával egy kis hörgés után leállt a kocsi. Rögtön tudtam, hogy kifogyott a benzin. Volt kannában némi benyám, úgyhogy nem volt gáz...

Ma felpakoltam a téligumi-garnitúrát, sajna a felnik eléggé okádék kinézetűek, viszont ami a nagyobb baj, a szar állapotuk miatt nem is igazán tartják a nyomást. A jobbakban marad kósza 1 bar tavalyról, a trébbeket én fújtam fel kézi pumpával 1 barra, aztán elhúzm a kúthoz feltankolni a kocsit meg beállítani a keréknyomást. Utóbbit meglátjuk mennyire képesek tartani, aztán ha nem igazán, akkor átrakatom a nyári felnikre a téli gumikat, és vagy eladó lesz 3 darab BIS felni, vagy keresek egy darabot megvételre.

És itt van az ápdét: Ma reggelre leengedett a bal első, egy éjszaka alatt. Akkora hiába a peremtömítő, meg a satöbbi, ez a felni vagy kuka, vagy felújít. Nincs mese. Felpumpáltam kézi pumpával, aztán elmentem gumishoz, és átrakattam a téli garnitúrát a Seicento-felnikre. Ez 7 rongyba fájt, de legalább téli gumival sincs több leeresztés. A BIS-felnik ha nagyon kellenek valakinek, akkor eladók, ha kell, akkor homokszóratva. De még lehet az is, hogy felújíttatom őket, és megtartom.
Még nem igazán tudom.

Folytatódik a kuplung-saga, érződik a kuplung szaga, ehehe...
Hásszóval amint azt az előző bejegyzésben is írtam, kénytelen voltam ismét szétkapni az autót, pedig már örültem, hogy össze van pakolva. Délelőtt elszaladtam az autósboltba vettem egy Statim tárcsát háromezeröté', aztán délután nekifogtam megint szétborítani a kocsit. Lekötöttem mindent (benyacsövek, kábelek, bovdenek), leszedtem a hátsó kereszttartót, aztán kivettem a mocit. Ekkor derült ki, hogy mi a büdös bánatért nem is emelt ki valójában a tengelykapcsoló (jaj de szép szó ez ). Tehát az ok:

A rugós tárcsa agyrésze némileg vastagabb, mint a sima merev tárcsáé. Eddig oké. Na de ennél a tárcsánál olyan közel volt ez az agyrész a tányérrugókhoz, hogyha az ember elkezdte kinyomni a kuplungot, akkor a tényérrugó hozzáért a tárcsához és betámasztott. Így azért Hulk, Rocky II, és Cápa III is kevesen lettek volna, de tán még maga Chuck Norris se tudta volna kinyomni a kuplungot
.
Szóval szétszedtem, rugós tárcsa ki, sima Statim be, oszt leszarom nem lesz rugós kuplungom. Majd inkább mással májerkodok a faludiszkóba'.
Ezután némi szenvedés és anyázás árán visszakerült a motor a kocsiba, bár a (menetirány szerinti jobb oldalon) eléggé feszült, nem akart a helyére ugrani a tőcsavar, de azért csak nem neki lett igaza. Már nincs sok meló hátra, de nem fejeztem be ma este, mert már baromira kajás voltam, és a pocak -mint tudjuk - nagy úr...

Szóval, mindent összevetve már kezdem színesben látni a világot, látszik az alagút a fény végén, szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy üzemképes lesz a kocsim a pesti találkozóra.

Frissítő bejegyzés következik:

A frissen berakott váltómba frissen (ismét) beletöltött friss olaj megint elkezdte magát átcsoportosítani a váltó alatti (friss) olajtócsába. Ez már a második, normális állapotú  gumiharang rajta, tehát valószínűleg nem az volt szar, hanem alapból a váltó. Csak ugye amíg nem volt benne olaj, addig ezt nem lehetett észlelni. Faszombazze.

A frissen berakott kuplung meg nem emel ki, a pedál minden ellenállás nélkül benyomható, aztán meg hirtelen befeszül mielőtt még a kuplung teljesen kiemelne. Délután még kiszaladok és megpróbálok állítani rajta, bár már nem nagyon van hova, a kiemelőkar már így is nagyon a végállás felé közelít. Ha a beállítás után se lesz jobb, az két dolgot jelent
ad 1.) a Polski Fiat kuplungszerkezet, a Polski Fiat kuplungtárcsa, és a Polski Fiat lendkerék nem passzolnak össze, ami finoman szólva is érdekes.
ad 2.) megint szedhetem szét ezt a szart, és kezdhetem elölről az egészet. Rengeteg kedvem van hozzá, pláne ilyen időben.
Ráadásképp akkor a BIS váltó helyett egy sima diffis használt váltót vagyok kénytelen visszapakolni, meg rugós tárcsa helyett egy simát, tehát magyarul elbasztam rengeteg időt, meg mintegy 20 rongyot arra, hogy a kocsim semmivel se legyen jobb, de legalább a garázs padlója tele legyen olajfoltokkal.
E!
EÖ!
GNÁT!

Ápdét: Megpróbálkoztam némi állítással megszüntetni a kuplung-gondot, de beigazolódott a balsejtelmem. A bovden szabadon fut, nem szorul sehol, az a szájbaszekszuált csavar az állítási tartomány legeslegeslegvégén van már , de ez a fos még így se képes kiemelni. Holtjáték az zéró, a kinyomócsapágy már fixen hozzáér a tányérrugóhoz, de nem emel ki az a szar még így sem csak érezni, hogy a pedálút felénél az egész megfeszül, érezni, hogy a tényérrugó deformálódik, de a nyomólap meg se moccan. Ennyit a csereszabatos és egymással kompatibilis alkatrészekről, hogy baszná meg egy talicskányi rongyosfaszú aprómajom azt, aki gyártotta. Megint szedhetem ki a motort, aztán cserélhetek kuplungot, aminek kurvára örülök. Megint rendelhetek BIS kuplungtárcsát, aztán csak remélni tudom, hogy az jó lesz, mert én most már csak akkor hiszem el, hogy jó valami, ha láttam működni.
Csakazértis rugós kuplung lesz benne, vagy ott rohadjon el, ahol van, bazzeg!!!!!