Tevékenységtérkép
2008.09.26. Péntek
A mai bejegyzés fő SZELEPlői: Mr. Szívó és Herr Auspuff. Végre elkészültek a szelepeim a Panda hengörfejhez, amik azért jók, mert egyediek, és sokkal nagyobb szopás lesz beszerezni, ha szétmegy valamelyik. Előrelátó vagyok, ezért ugye tartalék az nincsen. Mindegy, úgyse lesz kész soha az a motor, az állásban meg csak nem megy tönkre a cucc. 
A fotó kedvéért melléjük raktam két - igencsak pudvás - gyári szelepet, hogy szemléletes legyek. Az ugye látszik, hogy a szeleptányér az mindkét esetben nagyobb. A szívószelep 35 milliméteres az eredeti 33 (Pandában 34) millis helyett, a kipufogó viszont nem nagyobb számottevően, mindössze 29.5 millis átmérőjű a gyári 28-cal szemben. A versenycélra épült Abarth meg Giannini cuccoknál előfordulnak 38-as, meg 40-es szívószelepek, 34-es kipufogókkal, ami ugye elég extrém, csoda hogy elférnek az égéstérben. Az én utcára szánt mocimnál megpróbáltam kompromisszumos megoldást találni: nem akartam excentrikus szelepvezetőt, meg akartam, hogy azért maradjon a gátból valamennyi, mert ugye nem árt az.
Ezekkel, illetve a nagyobb emelésű veztengellyel várhatóan javulni fog a töltetcsere hatásfoka, illetve van még egy olyan előnye ezeknek a goodie-knak, hogy a kipufogószelep nátriumhűtésű: a szára üreges, és nátriummal van megtöltve. Ez üzemi hőmérsékleten cseppfolyóssá válik, és a szelep belsejében áramlik, elősegítve ezzel a hatékonyabb hődisszipációt. Ez akár többszáz fokkal is csökkentheti a szelephát hőmérsékletét, így kisebb az esélye a hengerfej gátasodásának. Könnyebbnek is tűnnek, mint a gyáriak, ami szintén nem hátrány, de sajnos ezt nem tudtam kielégítő pontossággal lemérni, mert kicsit izé a konyhai mérleg.
Az egyetlen hátrányuk vélhetően az lesz, hogy kb 5 millivel rövidebbek, mint a gyári szelepek, így a himbasort át kell alakítani egy picit, és más karakterisztikájú szeleprugókat kell beépíteni, csak hogy ne bonyolítsam túl a dolgokat.
Amúgy a mostani formájuk nem a végleges, polírozom őket, aztán elszaladnak a krómozóhoz egy keménykróm-bevonatért, több más társukkal együtt.
A kicsikocsi meg megyeget, nincs vele gáz. A múlt szombaton kitakarítottam, vasárnap kirándultam vele, először Pestre alfanézőbe, aztán meg Etyek és Alcsút érintésével kívántam hazatérni egy harmadrendű úton, de Etyek le volt zárva, így Biatorbágyról vissza Budaörsre, aztán onnan meg a 7-esen haza. 2:1 arányú etanol-benzin keveréket szürcsölt az út során, jól bírta, jól ment. A héten betöltötte a 68 ezredik kilométert, erről meg csináltam szép fotótot.
A fotó kedvéért melléjük raktam két - igencsak pudvás - gyári szelepet, hogy szemléletes legyek. Az ugye látszik, hogy a szeleptányér az mindkét esetben nagyobb. A szívószelep 35 milliméteres az eredeti 33 (Pandában 34) millis helyett, a kipufogó viszont nem nagyobb számottevően, mindössze 29.5 millis átmérőjű a gyári 28-cal szemben. A versenycélra épült Abarth meg Giannini cuccoknál előfordulnak 38-as, meg 40-es szívószelepek, 34-es kipufogókkal, ami ugye elég extrém, csoda hogy elférnek az égéstérben. Az én utcára szánt mocimnál megpróbáltam kompromisszumos megoldást találni: nem akartam excentrikus szelepvezetőt, meg akartam, hogy azért maradjon a gátból valamennyi, mert ugye nem árt az.
Ezekkel, illetve a nagyobb emelésű veztengellyel várhatóan javulni fog a töltetcsere hatásfoka, illetve van még egy olyan előnye ezeknek a goodie-knak, hogy a kipufogószelep nátriumhűtésű: a szára üreges, és nátriummal van megtöltve. Ez üzemi hőmérsékleten cseppfolyóssá válik, és a szelep belsejében áramlik, elősegítve ezzel a hatékonyabb hődisszipációt. Ez akár többszáz fokkal is csökkentheti a szelephát hőmérsékletét, így kisebb az esélye a hengerfej gátasodásának. Könnyebbnek is tűnnek, mint a gyáriak, ami szintén nem hátrány, de sajnos ezt nem tudtam kielégítő pontossággal lemérni, mert kicsit izé a konyhai mérleg.
Az egyetlen hátrányuk vélhetően az lesz, hogy kb 5 millivel rövidebbek, mint a gyári szelepek, így a himbasort át kell alakítani egy picit, és más karakterisztikájú szeleprugókat kell beépíteni, csak hogy ne bonyolítsam túl a dolgokat.
Amúgy a mostani formájuk nem a végleges, polírozom őket, aztán elszaladnak a krómozóhoz egy keménykróm-bevonatért, több más társukkal együtt.
A kicsikocsi meg megyeget, nincs vele gáz. A múlt szombaton kitakarítottam, vasárnap kirándultam vele, először Pestre alfanézőbe, aztán meg Etyek és Alcsút érintésével kívántam hazatérni egy harmadrendű úton, de Etyek le volt zárva, így Biatorbágyról vissza Budaörsre, aztán onnan meg a 7-esen haza. 2:1 arányú etanol-benzin keveréket szürcsölt az út során, jól bírta, jól ment. A héten betöltötte a 68 ezredik kilométert, erről meg csináltam szép fotótot.