Közületek talán kevesen tudják, de amellett, hogy főállásban öreg bontószökevényeket kendácsolok, valamint különféle szeszesitalok fogyasztásával töltöm az időt, na amellett van nekem egy munka nevű hobbim is. Az egyik neves svéd teherautógyár típusaihoz való alkatrészeket szoktam értékesíteni. Eközben esett meg velem a következő sztori, amin sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e, vagy sem, de végül úgy döntöttem, hogy ja.

Csörög a telefon, felveszem:
- X. Péter, Y Kft., tessék!
Erre a túlvégről ordenáré bivalybasznádi hagymás-szalonnás-csirkeszaros tájszólással nekikezd betűzni az arc, hogy:
- Gé.. ...err... (Mi a fasz? Kiborult a betűtészta, köszönni meg elfelejtünk, Dezsőke? ...ess... aou... kilesszázötös váltóhó' kő nekem kihajtás. (Nekem meg egy zsák tízezres kell, mégse baszogatlak vele.
- Értem, tehát egy GRSO-905-ös. Kaphatnék egy alvázszámot?
- Azt meg minek? (Anyádnak.) Mon'tam már a típusszámát: gé... err... ess... aou...
- Jól van, azt én értem, de a jármű alvázszáma alapján tudjuk beazonosítani az adott alkatrészt.
- Mé'? Az nem a' alvázon van! (Köszönjük, Sherlock!
- Valóban, de nekem mégis az alvázszámra lenne szükségem.
- Mé'? Elmondtam a váltó pontos típusát, nem? Gé... err... (Ez az, betűzd le még egyszer, baszom a slag nyakadat.
- Igen, de ez a típusszám így önmagában kevés.
- Maguknak mindenhez alvázszám kell? (Nem, inkább egy fasza kis ólmosbot kéne, amivel igényesen kusztomizálnám a koponyádat, te atka! Ha maga ennyire nem ért hozzá, akkor mé' nem kérdezi meg a valamelyik kollégáját? (Mert akkor veled laknék egy faluban Halálfasza-alsón, és együtt terelnénk a birkákat, bazmeg.
- Azért, mert a kollégám is ugyanezt mondaná. Nyilván nem kérünk mindenhez alvázszámot, de ez a tétel pont olyan. Milyen kardántengely van az ön autóján? P400-as, P500-as, netán P600-as?
- Aztat nem t'om. (Hogy ez miért nem lep meg? De mé' köll az magának? (Fasznak kell a kardánod, de hogy adjak így alkatrészt, te tarhonya-agyú, csimbókos seggű, büdösszájú varacskos csótány?!
- Ha máshogy nem, a kardán típusából, ki lehet deríteni, milyen kihajtó flansni kell az ön járművéhez.
- Ottan hol? Há' nincsen ottan gardán! (Hogyne bazmeg! Anyád van COREGA műfogsorragasztóval odahekkelve a váltó végére, és az viszi át a hajtást a hídra, mi?
- Már hogy ne lenne?
- Micsoda? A váltó oldalán? (Jééézus, lehet, hogy ennek mellékajtás kell?
- Jaaaa, hogy ön mellékhajtásra gondol?
- Há' mé'? Há' nem ezt mondtam?
- Háát... nem. Mire kelle ez a mellékhajtás?
- HáttmondomHOGYAVÁLTÓOLDALÁRA!
- Úgy értem, hogy milyen alkalmazásra.
- GÉ.. ERR... ESS... (Kész. Ilyen nincs. Sírok bazmeg.
- Okéokéoké, értem, hogy GRSO-905-ös aváltó, de mire akarják használni a melléhajtást? Hidraulika-szivattyú platóbillentő munkahengerhez, netán daruhoz, vagy egyebekhez?
- Igen. (Ófákk!
- Na most akkor melyikhez? (Minek neked egyáltalán ilyesmi? Faszé' nem maradál meg az Ifánál, hogy Trágyás pótkocsi borult volna rád!
- Nemmindegyaz? Mongyamámeg mennyibe kerül! (Neked ötmilliárd, bazmeg. Há' egyféle van ebbűl! (Taníts, mester!
- A lendkerékházra szerelt mellékhajtásokat nem számolva tizenegy típus létezik, hogy egész pontos legyek. De tudja mit? Megnézzük mondjuk ennek az EG-604-esnek az árát.
- Na, pont olyan kéne! (Miért nem ezzel kezdted akkor, faszomöccse!
- Gyári újban ez nem egész [XXX] ezer magyar forint. (Hallom hogy kapkod a levegő után, most akkor gyorsan egy kicsit meg is forgatom benne a tőrt. Ez csak egy tájékoztató jellegű ár. Mivel nem kaptam alvázszámot ezért nem tudom garantálni, hogy az általám kinézett alkatrész pontosan passzolni fog az ön váltójához, ugyanis a váltóban a mellékhajtás kihajtó fogaskerekének a fogprofiljár a gyártás során megváltoztatták. (Látom magam előtt, ahogy pislog, mint ponty a szatyorban.
- ...
- Netán használt is érdekelné?
- Hááááát, egen.
- [Mondtam neki egy árat.]
- Nem a' újat!!!!
- Ez a bontott gyári alkatrész ára. (Mit vártál fater? Azt, hogy megveszem neked karácsonyra?
- Na viszon'hallásra!
- Viszonthallásra! (Hogy a gömbvillám baszná agyon azt a kerektalpú, lajhárfejű, bojlertestű, tripperes-pudvás faszorrú riherongy nénikédet, te fitymafülű szoponc.

Szóval nem az a baj, hogy nagy az a bizonyos állatkert, sőt nem is az, hogy alacsony a kerítés, hanem az, hogy nem adták ki a vadászengedélyt.

A medve bőrére való előre ivás, meg a satöbbi. Régóta tervben volt, hogy szerválok olajnyomás- és olajhőfok-mérő műszereket, de leginkább az utóbbit, amikor kábé két hete meg is találtam a megfelelő példányokat.
Kinézetre egész korrektek, árban kábé a standard beszerzési forrásokból beszerezhető cuccok árának a feléért (Boombasstikos ár harmadáért) Svédországból hozta volna az ember. Már úgy örültem, hogy lesz. Gyorsan dobtam egy mailt, és megrendeltem benne egy olajnyomás- egy olajhőfok, és egy voltmérő műszert. Másnap jön vissza a mail, hogy lecsúsztam az utolsó rendelési határidőről, és sajna több szállítmány nem lesz. Faszom.

Egy kicsit idegesített, a dolog, de gondoltam megoldom máshogy. Alternatívák:
1.) Homasitás, pontatlan, viszont nem szép műszerek, drágábban
2.) Egyéb (Pilot, HD, AutoGauge) műszerek kurvadrágán
3.) Cinquecento sporting műszerfal, ami nem olcsó, viszont beköthető a vízhőfok-mérője olajhőfok-mérőként. a lengyelek legalábbis megcsinálták. További előny, hogy nem kell külön utólagos óracsoportot ráhekkelni a műszerfalra(mert az alapból gecironda, még ha szépen van megcsinálva, akkor is), meg van benne fordulatszámmérő.

Pár telefon a környékbeli bontókba - nincs vesztenivaló alapon - és csodák csodája, az első hívás után közölték, hogy van csinkvecsentó, fordulastzámmérős (tehát Sporting), és mondtak egy árat is. Kapásból félretetettem, és tegnap kiautóztam a pentelei bontóba. Mondtam, hogy jöttem a csinkvecsentó műszerért. Erre a csaj elémtesz egy ilyen ovális baszást. Na mondom ez meg mi a búbánat, és erre a csaj közli, hogy "Háttezacsinkvecsentó, neeem?" Hát nagyon nem.
Ez ilyen ellipszis alakú műszercsoport, valóban Veglia-Borletti, de valami digitális kijelző meg ABS és légzsák-piktogram is volt rajta. Mondtam, hogy akkor köszi, hagyjuk. Volt még ott valami Daewoo-műszerfal, ami szerkezetileg nagyon hasonló volt a csinkvecsentóéra, csak éppen a csatlakozók rohadtul nem, szóval inkább skipeltem a dolgot.
Egyik helyen meg jöttek egy ilyennel, hogy "Van Cinquecento-műszerfalunk, de csak a Seicentóé." Mondtam, hogy köszi, még gondolkodnék rajta egy 75-80 évet.

Tehát maradnak a következő alternatívák:
1.) Homasitás, pontatlan, viszont nem szép műszerek, drágábban
2.) Egyéb (Pilot, HD, AutoGauge) műszerek kurvadrágán
Ezek ugye külső műszerek, amik nem szépek, és még kevésbé praktikusak.
3.) Elegant műszerfal, meg 900-as Cinquecento vízhőmérő belehekkelve, olajhőfok-mérőként. Ez már úgy nagyjából elfogadható kinézetű dolog lenne, de ez is csak 130-ig mutatná az olajhőfokot.
4. ) Reménykedni, hogy előbb-utóbb találok Sporting cuccot.

És végül lehet, hogy az lesz, hogy fogom a sima mezei BIS műszerfalamat, beépítem, aztán csá, mindenki bekaphatja. Nem túl szép megoldás, és csak 130-ig mutatja az olajhőfokot, de megvan kb nulla forintból szóval az ár-érték aránya még ennek a legjobb.

A tegnapi napom vidámságához még egy kis történet járult hozzá. A szitu: Moszkva tér, péntek délutáni csúcs, araszolgatás, jobb híján a plázapicsák stírölése. Egyszercsak azt látom, hogy a pár autóval előttem álló tag kimegy a szembesávba, aztán utána a következő is, meg az utána jövő is. Amikor közelebb jutottam, láttam, hogy a legbelső sávban előttem egy Lada Niva áll és vészvillog, az autósok meg azt kerülgetik. Amikor odaértem, már az is látszott, hogy egy csaj állt ott tök kétségbeesetten a Nivával, láthatólag azt se tudta, hogy mit csináljon. Én kikerülés helyett megálltam a zárón, vészvillogó ki, aztán megkérdeztem, hogy segíthetek-e.Természetesen igen. Elkezdtük letolni a kocsit a legbelső sávból (emelkedő van ráadásul), természetesen a sok faszparaszt nemhogy segített volna, még akkor se álltak meg, amikor áttoltuk volna előttük a Ladát a külsőbe. Aztán végülis egy robogós csákó is odajött, meg a kevésbé erőszakos szoponcok előtt el tudtuk taszigálni a kocsit a külső sávig. A robogós még megjegyezte, hogy mekkora parasztok az emberek, aztán szaladt mindenki a dolgára. De azért tényleg: ott volt három sávnyi autós, kismillió gyalogos, és mindegyik csak bambult. Nagy véreres lófaszt mindegyiknek a seggébe!

Ez után az intermezzo után inkább a lehető legkevésbé forgalmas úton jöttünk haza tesómmal a Nagy Faluból. Kellemes idő volt, napsütés, satöbbi, és ilyenkor kifejezetten szép a Biatorbágy-Etyek-Szfvár útvonal, kanyargós, hegyes-völgyes, és gyakorlatilag forgalommentes. Meg ha már arra jártunk, megnéztük az Etyekwoodi filmstúdiót is, persze csak kívülről. That's all folkz!