Szombaton Budapesten melegfelvonulás volt...
.
.. na ez volt az, amit az érdeklődés totális hiánya miatt kihagytam, viszont a vasárnapi Old Motors börzére ez már cseppet sem igaz, mert oda viszont ellátogattam, mivel ez érdekelt is.
A sors úgy hozta, hogy az előző napi kertiparti igencsak aznap ért véget, úgyhogy a koránkelős - korán odamenős prodzsekt az halálra volt ítélve, de azért 11 felé már menetkész voltam, meg már Tóbiás tankjában ott lötyögött az aznapra vételezett benzin-etanol keverék, úgyhogy nekivágtunk a hájvéjnek. Mivel a zsigulis cimborám is akart venni izékat a Zsigulátorhoz, ezért úgy terveztük, hogy először börze, ahol összefutok én is egy polskis sorstárssal némi alkatrészbiznisz erejéig, majd a börze után meg irány Érd és a zsigulisok Mekkája: Rónai Marci alkatrészdepója. Az utazást az elejétől fogva meghatározta egy az út elején átélt élmény: állunk a lámpánál, letekert ablakkal. Szemből gurul egy Toyota az útszéli buszmegálló felé, és a letekert ablaknál tisztán hallottuk, hogy a sofőr - egy öreg fószer üvöltve, eszméletlen magas hangon, de csodálkozó hangsúllyal ordítja a mellette ülő mammaernak, hogy: BUSZMEGÁLLLLLÓÓÓÓÓÓóóóóóó?!?! Nyerítve röhögés percekig, majd innentől kezdve persze az egész út alatt random üvöltések. (BENZINKÚÚÚÚÚÚT?!?!, BICIKLISEEEEEEK?!?!, RENDŐŐŐŐŐR???, stb....) És ekkor még ki sem értünk a városból.
A börze Pestszentlőrincen volt úgyhogy a 7-es főút, a 6-os főút az M0 és az M5 megfelelő sorrendben való igénybevételével viszonylag gyorsan oda is értünk, egyedül a tizennyócker belsejében keveredtünk csak el minimális mértékben, de a közönség segítségével ezt is sikerült gyorsan kiküszöbölni. Odaérve pillanatok alatt megtaláltam az ideális parkolóhelyet Dóka Márk (alias Doki, aki amcsiautós témákban otthon van, az ismeri) furgonja mellett. Na igen, a két nagy vas egymás mellett.

Mielőtt végigjártam a standokat, összefutottam Lovival, akinek a sokszínű polskija immár egységes halványsárga színben pompázik, és már műszaki-friendly kipufogó van rajta. Átadtam egy laprugót, meg átbeszéltük az olajszűrő-adapter legyártásának a részleteit.* Lovi az egyeztetéseknek megfelelően módosít ezt-azt a 3D-s modellen, az egyszerűbb gyárthatóság és az üzembiztos működés jegyében. Az ő szakmai segítsége nélkül bizony lennének gyermekbetegségei a prototípusnak. Így se kizárt hogy lesznek, de most már jó úton haladunk afelé, hogy elkészüljön az első prototípus, és ha a tesztelés közben semmi komolyabb gond nem jön elő, akkor "szériaérett" a cucc...

Na, ezek után beballagtunk a vásártérre, aztán néztük a veterán járgányokat, alkatrészeket, meg mindenféle egyéb cuccot. Eredetileg úgy terveztem, hogy nem fogok elcsábulni, és nem veszek semmit, de két eredeti - de mondjuk elég ramaty állapotban leledző - gyári Polski Fiat kezelési útmutatót muszáj volt megvenni. Egy régi motorrendszámot mondjuk nem volt muszáj, de azért megvettem azt is. Összá' fórintot megért. Mindegy, a börzéről nem írok sokat, beszéljenek inkább a képek...

Azért még távozás előttre jutott egy vicces kis intermezzo: épp indultunk volna, és a kétszer körbeért Airbourne cédét cseréltem ki épp egy Audioslave-re, amikor megállt melletünk egy terepjáró. Mondom: Mikéne?
Embör: Tefigyejjé' van nekem kispolszkira ilyen árnyékoló izé...
Én: ????
Embör: Tudod, a hátsó szélvédőre ilyen izé...
Én: Jaaaaa, tyúklétra!
Embör: ????
Én: Gengszterrács, na.
Embör: Azaz, igen, kell?
Én: Há' jóhogy!

Kiszálltunk, ő adott tyúklétrát, én adtam érte papírt, az egész nem tartott tovább másfél percnél. Tipikus win-win üzlet volt.
Ezután kizúztunk a MÓra (gy.k.: az M nullásra), elzsatartunk Érdig, és ott Rónai Marcitól vettünk eredeti orosz (vagyis izé, szovjet) dolgokat, és újfent megnéztük a gépparkot, ami most egy OT-rendszámos, eredeti fényezésű, 2101-essel gazdagodott, aminek a 20 ezres garanciális szerviz még így a negyvenedik életév felé hasítva sem aktuális még...
Alkatrészekkel elindulva felpakoltunk haza (vagy valami ilyesmi), de azért még kipróbáltuk miért vicces a kipufogóval durrantani az érdi Mekkdrájvban. Aki megteheti, próbálja ki**, mert very-very funny, főleg olyankor, amikor az előttünk levő veszi át a kajáját.

Na, és a végére egy kalapácsos tömeggyilkos rubik-kockával a kezében (gy. k.:  játékos fejtörő :
1.) A 8-as képen szereplő Fiat 128-ason mi az dolog, ami típusidegen, és milyen típusról származik?
2.) A 12-es képen szereplő Harley-Davidson feliratos motort hol gyártották, és milyen néven forgalmazták?
3.) A 20-as képen az az izé az minek a mije?
És a ráadás kérdés: A linkelt Audioslave-klip melyik film ötlete alapján készült, és milyen verdával csapatnak benne?

A feladatokat elsőként helyesen megfejtő jómunkásember nyereménye, hogy rákattinthat erre a linkre. Jó fejtegetést!


*Akit bővebben érdekel a dolog, keressen meg privátban.
**Nem a mi ötletünk volt, közünk nincs hozzá, oké? De ha esetleg készül videó, akkor abból egy példányt kérnék, köszi!

Hozé Leonszió épp a szokásos délutáni sziesztáját töltötte függőágybán a haciendáján. Szemébe húzott kalapja alól sandítva figyelte a legyet, amelyik épp az asztal fölött repkedett, és az istenért nem akart odarepülni a lámpáról lelógó hosszú légypapírnak még a környékére sem, pedig nagyjából kétezerötszáz társa tartott ott csoportos összejövetelt. Inkább csak az asztalon levő tortillát kerülgette a kis köcsög. Amikor leszállt, Hozé Leonszió elszánta magát, arra, hogy egy narancsmaggal agyonköpje: minden idegszála megfeszült, ahogy célba vette a legyet. Na, ekkor rontott be kétségbeesett arccal Bernardó Szantangelló, alaposan ráijesztve ezzel Hozé Leonszióra.
- Kopogni meg luxus, mi?! Bazzeg...
- Elnézést szenyor! Nagy baj van, jöjjön azonnal...
- Me'? Mikő?
- Itt van ez a' idegen. Itt fotóz egy valamit. A' úrnőhölgy má' egészen magánkívül van mán.

Sebesen rohantak együtt a verandán, végig Dónya Lukrésszia Lopez de Futaztán lakosztályáig. Odabent az úrnő a félelemtől sápadt arccal, reszkető kézzel mutatott az ablak felé. Onnan jól látszott, hogy odakint a kapu előtt egy idegen egy érdekes formájú autót fotóz.
- Látja, Hozé Leonszió? Visszatért. Lehet, hogy ő Almeida Hisztérika apjának a volt szomszédjának az osztálytársának a kutyájának a műkörmösének a nagymamájának a volt kollégájának a tesvérének a sogórának az apósának a fiának az apjának a fia, aki a postás osztálytársa helyett volt a boltvezető feleségének a sógorának a kedvenc temetkezési vállalkozója? Mert ha igen, akkor ő az én eltitkolt fiam, akiről nem tudtam, hogy megszültem, mert a rendező azt mondta. Mi lesz így Hozé Le... Leonszio.. ohhhoho... ohhohóóó - zokogta Dónya Lukrésszia.
- Hát... a tököm se tudja. Igazából leszarom. Viszont szép az a kocsi. Milyen típus lehet, Bernardó Szantangelló?
- Nem tudom, szenyor, kérdezzük meg a közönséget, legalább csinálnak is valamit ahelyett, hogy egy kikúrt brazil sorozatot bambulnak.

Tehát: milyen autó látható az alábbi fotókon? Ha nam érkezik helyes megfejtés, akkor nem lesz 345456576. rész. Ha érkezik, akkor sem. Az első helyes megfejtő nyereménye egy darab jegy Eszmeralda látásélesség-fejlesztő tréningjére, és Isaura, a rabszolgalány "Mit kezdjünk a szabadsággal?"  című könyvének egy példánya.

És most beszéljünk, a hüvelygombáról...

Végre valahára ismét veteránautó-közelbe kerültem. Voltam a műhelyben, ahol várhatóan Tóbiás, és Moszkvics koma is lakatolódni fog. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy elfolyattam kábé 7-8 liter nyálat.
Külön kommentelnék minden képet inkább.

1.) A sárga OT-s Porsche magáért beszél. A zöld retek a nagy buta Ámerikában volt amatőr pályaversenyautó. Szanaszéjjel kókányolták.

2.) A zöldség segge. Brutál undorító kókány fényezés, repedő gitt, többször borult szegényke, és ezt amerikaias alapossággal javították, szóval a tető dobható a picsába. Eredetileg a baromi ritka tolótetős kivitel, de ezt akkurátusan beheftölték. Azonnali halállal büntetendő. Azok az alaménium szarságok azért vannak, hogy a plexi szélvédőt bent tartsák (az első kivételével minden ablak plexi). Mondani se kell ugye, hogy igényesen, popszegeccsel vannak rögzítve.

3.) A zöldség nózija. Szépek a széles (gyári) felnik. A lealapozott rész az egy amerikában cserélt gyári javítóelem (hátul is), a kettő ára külön-külön valahol 1600-1700 dolcsi környékén van. Kár, hogy szarul vannak feltéve. Leszedés, újrafelrakás következik.

4.) A ződ belseje. Csővázas Cobra versenyülés, meg versenyöv. Kicsit már szét vannak gyilkolva, de így is tetszősek.

5.) Piroska, from hollandia. Piros indexes korai példány.

6.) A Dodge, amit most láttam először világosban. Hűbazmeg! Szép kihívás lesz ebből autót faragni.

7.) Osztrák származású Mitsu Lancer, ami egy restaurálódó EVO I-es donorja lesz. Gyári fényezésű, törésmentes példány, az alja is egyben van, a kárpitok is szépek, összesen 80kkm-t futott. Az ajtók kivételével meg is marad, de az ajtók mennek az EVO-ra.

8.) A matt szürke, amiről a múltkor is írtam, összerakás közben.(Igen, ez a színe! Motor-váltó-futómű bent, kábelezés közben van éppen. Kárpitok és az apró cseprő biszbaszok hiányoznak még róla. Mögötte egy ezerhatos Porsche-moci. Mellette az állványon egy kilakatolt bódé. Ez az, amelyiknek egyáltalán nem volt alja. Most már van.

9.) Itt a restaurálásra váró moci. Gyári olajhűtő for prezident. Ez alapból a ventiburkolat alatt van, és direktben kapja a hűtőlevegőt. Nem értem, hogy ilyet mi a picsáé' nem tudtak beletervezni a pókba...

10.) Itt a kész kaszni másik szemszögből. Tóbiásnak is ott lenne a helye azon az állványon.

11.) És a ráadás: Lehomokolt Polski hűtőventi. Vagy mégsem az?

Nah és a végére egy kis nyereményjáték:

Aki elsőként helyesen tippeli meg az ott, egy udvarba koncentrálódó Porsche 356-os típusú gépkocsik számát, az megnyeri azt a 45x30 cm-es, Kevin Costner alakú nyálfoltot, amit a matt szürke kocsi mellett hagytam magam után a betonon.

Kedvezs tezsvéreim, drága felebarátaim! Örömmel jelenthetem be, hogy ismét útjára indul az "Ez meg mi a tosz?!" rovat, aminek keretein belül értéktelen nyeremények találhatnak gazdára. Következzen tehát a kérdés, ami a mellékelt képen látható ojjektummal kapcsolatos. Tehát: Ez meg mi a tosz?
A legelső helyes megfejtő megnyeri a júliusi számláimat, amelyeket befizethet csekken, vagy átutalással is.

A hétvégi, illetve hét közbeni történések kimerültek annyiban, hogy megint etanol-üzemű lett a gépjárművem, és így átlag 20 fok környéki külső hőmérsékletnél teljesen rendben van, tök jól használható, megszűntek a hidegüzemnél sokáig fulladozós-döglődős tünetek. A fúvókázás még mindig a gyári, a gyújtáson se tekergettem.

Ma pucolásztam egy kicsit a Panda 30-karbit, meg a szívócsonkot, meg a karbitálcát reszelgettem, mert elég randa úgy esztétikai szempontból. Ezenkívül még fogtam egy kormányművet is, amit megszabadítottam a retektől, és kicsit szétkaptam, állapotfelmérési célzattal. Olaj, az nem nagyon volt benne, az volt az, amit a beleragadt porral együtt levakarásztam róla. Amúgy egész korrekt, tengelyirányban nem kotyog, meg amúgy se nagyon. Kap egy laza felújítást, aztán heppinessz. A karbit beledobtam egy vödör benzinbe, hadd ázzon, holnap majd kiszedem amikor már tiszta. Folyt köv holnap...

Kedves egybegyűltek! A századik posztom megünneplése alkalmából újból jöjjön egy kis NYEREMÉNYJÁTÉK, mert tudom, hogy azt szeretitek.

Ezúttal a feladvány a mellékelt képeken látható ojjektum azonosítása. Tehát a kérdés:

Mi a tököm ez?
(Ápdét: megfejtés a kommentek között, és nem mellékesen mindenkinek boldog Karácsonyt!!! )

Annyit elárulok, hogy nincs teljesen újszerű állapotban a képen látható alkatrész, ami egy céges Mazda kisteherautóban szolgált, amíg utol nem érte a csúnya halál. A rendkívül intelligens sofőr bácsi - mondanom sem kell, hogy - rendeltetésszerűen használta persze.

Az első helyes megfejtő nyereményként megkapja a helytelen megfejtőket szexrabszolgának és/vagy élelmiszer-alapanyagnak.