Nem gondoltam volna hogy ennek is eljön az ideje egyszer, de mégis így alakult: kénytelen voltam a szilikonbeültetés mellett dönteni. Hogy ez mit is takar? Azt majd pár sorral lejjebb kifejtem Mint ahogy "rendes" bulvár-hírműsorokban a csöcsökről mindig az utolsó riportban van szó, előtte pedig az alsóböhönyei Rezső bácsi fejszámoló és jódlizó birkáiról és egyéb érdekfeszítő dolgokról, úgy most a szilikont én is a végére hagyom, és előtte érdektelen faszságok jönnek. (Fejszámoló birkák nincsenek, bocs. Ha nagyon kell, akkor legközelebbre szerzek.)


Szóval kezdjük az érdektelen kreténségekkel: legutóbb ott hagytam abba, hogy rendeltem egy Ruville (made in Germany) vízpumpát, aztán az valahogy sehogy se akart rámenni a blokkra. Gondoltam "gyári hiba bazmeg", ismerve az én szerencsémet igazából meg se lepődtem rajta. Cucc vissza a feladónak, rendeltem helyette egy Dolz (made in Spain) pumpát. Megjött a Dolz pumpa, örültem. Egészen addig, amíg rá nem próbáltuk a blokkra, mert hogy ugyanaz a probléma adódott vele. Ráadásul ennek az öntvénye el is volt repedve, mert ezt már előzőleg valaki ugyanígy megpróbálta felrakni egy másik autóra, és ráhúzatni a csavarokkal. A jelekből ítélve erős volt, de okos nem. Na mindegy, Dolz (made in Spain) pumpa ismét csak vissza a feladónak, Petya (made in Hungary) pedig kezdett egy cseppet morcos lenni. Felhívtam ismét a nagykert, aztán nyomatékosan megkértem őket, hogy most akkor próbáljuk ki azt is, hogy milyen az, amikor egy JÓ pumpát küldenek. Felhívtam a Fiat képviseletet is, hogy a pumpák gyári cikkszámát egyeztessük. Az eddigiekkel minden stimmelt is, a kocsim alvázszáma alapján egyértelműen az a vízpumpa volt jó, amit előzőleg is rendeltem. Azért nem hagyott nyugodni a téma, úgyhogy megnéztem hogy a motorkódhoz mit ad. Hááát, nem ugyanazt. Rohadtul nem. Mindegy, legalább tudom, hogy a kocsimban nem az a motor van, mint amivel elvileg kijött a gyárból. Na mindegy megrendeltem a harmadik vízpumpát, ezúttal motorkód alapján. Na ez már tutira jó lesz, most már tényleg! Amikor megjött gyorsan rápróbáltuk a blokkra. Hármas színpad nyílj ki, TÁDÁMMM: ...naná hogy ez is szar volt. Az első reakciómat szerintem mindenki tudja, a második reakcióm viszont az volt, hogy eltűnődtem. Ha a kacsa nem tud úszni, akkor nem biztos, hogy a víz a hülye, itt is három különböző vízpumpával fordult elő ugyanaz a gond, úgyhogy lehet, hogy a blokkban van a hiba. Nézem a vezérműlánc vezetőgörgőjének a csapágyazását, aminek elvileg bele kéne cuppannia a vízpumpában levő bemarásba. Hmmm, az a persely nem is biztos hogy gyári. Nézem a régi vízpumpában a bemarást: lehet, hogy ez nagyobbra van marva? Picsába... Gyorsan fogtam az új vízpumpát, meg a régit is mintának, eltipliztem az esztergáyloshoz, hogy akkor ezt most gyorsan. Az esztergályos mondta, hogy ez mind szép és jó, csak nem tudja befogatni, túl kicsi hozzá a satu. Tipli gyorsan egy másik gépműhelybe, ahol van megfelelő méretű befogató pad, gyors egyeztetés. Egyedül csak a blokkban levő persely méretét felejtettem el lemérni, úgyhogy húzás vissza a szervizbe a kocsihoz, tolómérő elő, gyors mérés, vissza gépműhelybe, méregetés, marás, aztán irány a szervizbe a pumpával, blokkra rápróbálás. De legalább jó lett elsőre. Vízpumpám már van, hurrá!

Hűtővízcsöveim még nincsenek, ez már nem annyira hurrá. A régi hűtővízcsöveim azok eléggé rottyon voltak már, nem igazán lenne célszerű azokat visszarakni, úgyhogy gondoltam rendelek újakat, hiszen árban egyáltalán nem vészes, párszáz forintos tételekről volt szó. Kérdeztem a nagykert, hogy mikor lesz, mert épp nem volt nekik készleten. Mondták, hogy előreláthatólag soha. Megnéztem máshol, de már ott rosszul kezdődött, hogy az Alfa 75-öt az extra típusok között mutatta a rendszer. Nem jó jel. Körbekérdeztem a márkatársakat, hogy van-e valami forrás, mondták, hogy igen van, úgy hívják, hogy bontó. Fákk. Ekkor határoztam el, hogy összerakom szilikonos csövekből a hiányzó elemeket. Hogy azért ne legyen egyszerű, volt egy olyan elem, ami egyik oldalon 25 millis, a másik felén meg 15-ös, és természetesen volt millióféle szűkítőidom, csak 25/15-ös nem. Vettem egy 25-ös könyököt, meg egy méteres darabot a 15-ös csőből, és esztergáltattam aluból egy 15/25-ös szűkítőelemet. (Az egész izé, amit össze kell belőle legózni, az kb. 250 milliméter hosszú, de kénytelen voltam a méteres darabot megvenni, mindegy, ez legyen a legnagyobb gond.)

Az alsó cső, ami a vízpumpát köti össze a hűtővel, az nem annyira bonyolult alakú, csak egy sima 90 fokos, 35-ös cső (némi kurfli van benne, de leszarom, kicsire nem adunk). Na itt az a probléma, hogy a hosszabbik szára az kb. 260 milliméter hosszú, a 35-ös könyökcsövek közül meg 200-as a leghosszabb, úgyhogy itt majd még valszeg le kell gyártatnom egy toldóidomot, hogy ne legyen annyira egyszerű a' élet. Ja, és mint a mellékelt ábra mutatja, csöcsökről nem volt szó, csak csövekről. Ez van... Aztán most már csak lesz valami ebből az autóból, remélem. Ha már úgyis állt a vízpumpás sztori miatt, legaláb volt alkalmam kicsit megpucolászni a motorteret és környékét, úgyhogy most már kicsit pofásabb, mint volt. Ha ezek a hűtős szarok megvannak, akkor már csak szelepdekni-tömítést kell cserélni, kartert leszedni, kipucolni, olajat cserélni, szűrőt cserélni, műszakizni, meg ilyenek. Gyerekjáték, vaze, gyerekjáték...

Tóbiásba iszonyatos mennyiségű kilométert raktam bele a héten. Asszem nyolcat, de talán még tíz is megvan, igazából nem figyeltem. Itta jóidő, aztán bringávaljárás rulez, mert egésssség van meg környezettudat, értitek. Azért bevittem szerdán a kocsit hogy meglocsoljam a nagynyomású mosóval, és szolidan megpróbálkozzam az október óta összegyűlt retek eltávolításával. Nos, tanárúr, elnézést nem készültem: két dolgot nem vittem, szivacsot, meg autósampont. Mindegy, kerítettem egy szivacsot, meg valami narancsillatú kézmosót, aztán adtam a pepszi-érzésnek.
A kézmosó bevált, egész szép lett a kocsi, de volt egy kis probléma: másnap reggel mentem ki, aztán láttam, hogy egyrészt esett az eső (ez már nem lep meg, edzett vagyok), meg - valószínűleg a narancsillatnak köszönhetően - vagy egy falkányi kóbor macska, vagy egy huszonhét lábú mutáns menyét, vagy mittudoménmi ráizgult az autóra, és összevissza mászkálta. Gyakorlatilag tele volt a jószág tappancsnyomokkal, amik ugye jó sárosak is voltak az eső miatt. Bezzeg amikor koszos volt, akkor soha, maximum a kutyák hugyozták le.
A másik kötelező tavaszi okosság a nyári gumik felrakása. Felrakattam. Eléggé a halálminta felé konvergálnak már, de ezt a szezont még kihúzom velük, aztán csöcskampó. Nyár végétől kezdve Tóbiás úgyis hosszú szabadságon lesz.
Rápróbáltam a BBS felniket is, csak hogy lássam, mit mutat. Szerintem jó, ráadásul ahogy elnéztem, a BBS még könnyebb is, mint az Seicento lemezfelni, pedig az egy collal keskenyebb. A továbbiakban gumik le, homokfúvás, aztán festés.

A melóhelyen haladtunk egy kicsit a Jaguar-ral, volt "Vágó úr, felezzük meg", mert levettük a komplett elejét, hogy a tűzfalon lehessen hegeszteni, a motorháztetőre rajzoltunk Spongya Bobot, mert az kell oda, és az alján is találtunk szép nagy likat, úgyhogy még ott is lesz vele némi meló. Áj tink, disz iz dö biginning of ö bjutiful frencsip.

Mahle-BBS 6J13 ET13.* Baromira ki fog lógni, elöl meg tutira nem fordul el. Nem baj, innentől majd csak egyenesen megyek.

* Ez lesz a nyárikerék-garnitúrám, mivel az eddigi nyári kerekeim, a Seicentók mostantól téliek, az eddigi téliek, a BIS kerekek meg eladósorba kerülnek.
Ezen kívül még például ilyen nagy horderejű dolgok is történtek, hogy megszüntettem az alapjáraton halványan világító töltéslámpa halványan való világítását azzal, hogy meghúztam a generátoron levő + kábelt. Kemény, mi?