Nos, ez is bekövetkezett, hű paripámat elérte a végzet.  Egész eddig - Alfákhoz abszolút méltatlan módon - hiba nélkül jött-ment világított, kanyarodott, fékezett és dudált. Legutóbb másfél éve hagyott ott az út szélén, mondjuk akkor is csak azért, mert kifogyott belőle a benya.
Nos ezúttal végülis nem állt meg alattam, de az eset kapcsán nem feltétlenül a "hibátlan működés" az első szó, ami az ember eszébe jut. Nincs mit szépíteni: elhagytam a kipufogót.

A kipufogó már akkor nem ért egy szatyor lehugyozott rétestésztát sem, amikor megvettem az autót, de néhi heftelgetéssel mindig át lehetett vinni a járgányt a műszakin. Mindegy, tervben volt, hogy azt a szart lecserélem egy - az autót megillető - saválló rendszerre. Az időpontról végül az autó döntött az egyik hétfő reggel, melóba menet. Már lekanyarodtam az M4-ről, ahol 160-nal verettem végig, mert késésben voltam, haladtam tovább az A312-esen, ahol is egy olyan részhez értem, ahol a lámpa után a három sáv kettőre szűkül. A mellettem levő sávban egy Nissan Almera állt, egy ilyen román fejű csávóval a volánnál. Láttam rajta, hogy az elfogyó sávból be akar vágni elém, úgyhogy a amikor zöldre váltott a lámpa elrúgtam neki. Zsil-völgyi bányász cimboránk hiába tolta neki, le is maradt, de feltűnt, hogy kicsit megváltozott a gép hangja. Amikor megküldöm akkor nyilván hangos, de amikor visszaálltam a szép szabályos megengedett 50 mérföldre, akkor sem akart érdemben halkabb lenni. Lehúzódtam, és hát beigazolódott a szörnyű gyanú, hogy a koppány-kipufogós zsiguli-hangot a hátsó dob korai halála okozta. Leszakadt a csőről, és csak lógott ott bánatosan a gumi függesztőkön. Nosza, letéptem és bebasztam a csomagtartóba, és hangos rednáááhőőőő üvöltéssel elszáguldottam a melóhelyemre.
Ott aztán gooooogle a barátom, gyorsan be is kértem pár cégtől egy-egy árajánlatot egy komplett saválló rendszerre. A legkedvezőbbnek az RSR előzetes ajánlata bizonyult Croydonban, így az első lehetséges alkalommal el is vittem hozzájuk a szekeret egy közelebbi inspekcióra és egy végleges árajánlatra. A végleges ajánlat majd 30 fonttal még olcsóbb is lett, úgyhogy azzal a lendülettel foglaltam egy időpontot és kivettem egy nap szabit.
Sajnos az élet nem áll meg, úgyhogy addig is leszakadt dobbal jártam a dolgozóba. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kocsinak nem olyan hangja volt, mint amin lecsoffadt a kipufogó, hanem olyan, mint amire direkt ilyen hangos retket raktak. Sose kedveltem a hangos kipufogós fásztendfúriösz-hülyegyerekeket, aztán erre tessék, én is egy voltam közülük, legalábbis a külső szemlélő számára. Az alatt a rövid idő alatt egészen megkedveltem sőt, szinte már élveztem a hangzást. Ha hosszú távon nem nyírná ki a kipufogószelepeket meg a légtömegmérőt, meg nem okozna orbitális túlfogyasztást, akkor lehet úgy is hagytam volna. De végül eljött az idő, elvittem az öreglányt Croydonba, ahol megkapta a saválló Powerflow rendszert, ami ráadásul élettartam-garanciás, szóval amíg az autó megvan, ez is meglesz.

Az első tapasztalat az volt, hogy sokkal szebben, simábban jár a motor, valamint az első hét tapasztalata alapján a fogyasztás is elég jelentős mértékben javult. Az új cuccot egy laza szombat délutáni túrával ünnepeltük Salisbury és a Stonehenge meglátogatásával. Akadt a croydoni túrának egy anyagilag sokkal súlyosabb következménye is, de erről majd  később mesélek.

Voltam zsákmányszerző körúton: szerváltam hengerfej- és szelepdekni-tömítést, megvásároltam az autósbolt összes függőleges rácsos beömlőjét, vettem Castrol váltóolajat, bár az árától egy kicsit betérdeltem. Szóval a soppingolás megvolt.
Elugrottam a biztosítóhoz, bevittem a hátsó lökös, meg a ködlámpa maradványait, ahogy megbeszéltük a kárszakértővel. Elvileg egy kb. hét múlva küldik, hogy mi a stájsz, remélem kifizetik nekem a lottóötös összegét.

Feltöltöttem a BIS váltót olajjal, és vasárnap bedobjuk a kocsiba, meg az összes gumibakot meg szilentet, meg fittyfenét kicserélem, meg a mostani kuplung helyett kap egy rugós kuplungot is. Felmerült még egy apró kérdés is, amit ezúton szeretnék megkérdezni a váltó-zsírozásban rutinos kollégáktól: Ha rakok zsírt a fogaskerekekre, az milyen legyen, grafitos, vagy molibdénszulfidos?

Há' asszem a szemembe fésülöm a hajam, és emo leszek, aztán az összetört lökhárítóm szilánkjaival fogom vagdosni az ereimet. Tegnap odatettem a csaj elé a kinyomtatott árlistát (17 ezer lett a vége), amitől kicsit elkerekedtek a szemei, aztán azt mondta hogy jaaj ennyit már ő nem fizet ki, mer' az egész autó kerül ennyibe. (Kurva anyád, az!) Ő azt hitte, hogy valahol 10 ruppó alatt megáll a dolog. (Hogyne, persze.) Úgyhogy akkor írattam vele egy kéksárgát, mert a 10 alatti összeggel meg nehogy má' kiszúrja a szememet. Viszont így mászkálhatok a biztosítóhoz, és még a seggszőröm is megőszül, mire abból lóvé lesz. Ráadásul - mivel nem számítottam rá, hogy kárszakértőnek is kell majd mutogatni - a lökhárítót már a hétvégén leszereltem, a törött műanyag részt már ki is vágtam a 'csába, el is vitték a kukások. A tartóvas meg a ködlámpa-maradványok még megvannak.
Ma voltam szemlézetni a kocsit, szerencsére a bloghoz készült fotókat kinyomtattam A4-ben, szóval legalább volt némi dokumentumom, hogy hogy nézhetett ki, de amint lehet, be kell vinnem a meglevő maradványokat, hogy meg tudják kárszakérteni. Szóval, rohangálhatok, ügyintézhetek, várhatok, aztán még azt se tudni, hogy megéri-e. Az már nagyjából biztos, hogy lófasz lesz ebből, nem BIS-lökös.

További lehetőségek, amik megfordultak a fejemben:

1.) Leszerelem az elsőt is (rat-style)................................................................. 0 Ft
2.) Csak a tartóvasak maradnak elöl-hátul, (redneck-style)................................ 0 Ft
3.) Rárakom a Buszról megmaradt ütött-kopott krómokat, (rat-style)................... 0 Ft
4.) Leszedek a padlásról egy műanyag kislököst, de olyanból nincs ködlámpás-tolatólámpás verzsön itthon, csak a régebbi fajta (kiba* jellegtelen style).............0 Ft
5.) Veszek egy ködlámpás-tolatós kislököst bontóban (semmilyen style).......2000 Ft
6.) Veszek egy vadiúj kislököst, amit ma láttam autósbótban........................7000 Ft
8.) Marad a BIS-lökös project, csak saját zsebből.................................kb.18000 Ft

Én leginkább a nyolcast preferálnám, de pillanatnyilag azt irányoztam elő, hogy ha költök a kocsira, akkor az mindenképp kasznielem lesz, a sztájlingolás most rohadtul másodlagos. Baszod, hekkelek én is purhabbó' hókotró-szpojlört, 'sztán mindenki bekaphassa...

A múltkor ha jól emlékszem azt írtam, hogy hátulról még egész korrekten néz ki az autóm. Nah, jelentem alássssan ma sikerült javítani ezen az áldatlan állapoton, mert most már hátulról is hulladéknak néz ki. Mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs a munkahelyem, de egyelőre még van. (Mondtam én, hogy a munkával csak a baj van. ) Nah, szóval ma itt hesszeltem (értelmeset/produktívat felmondási idő alatt már nem csinálok), egyszercsak betoppant a cégvezető csaj személyesen, hogy engem keres. Há' mondom kibaszni már nem tudnak (ehehe), akkor meg mi a repedt here lehet, búcsúszex lesz, oder was? Kérdezte, hogy enyém-e a szürke (zöldesszürke, bazzeg) kispolszki, én meg mondtam, hogy igen. Itt már kezdett gyanús lenni a dolog, és lám igazam is lett. Mondta, hogy megtörte kicsit a kocsimat. (Igen, "A női sofőr és a tolatás rejtelmei" című kisregény színpadi változatát sikerült előadni.) Kimentünk, megnéztem: Lökhárító over, úgy elrepedt hogy csak na, a tartóvasak elgörbültek, a hátsó ködlámpám is elrepedt. Mindegy, úgyis akartam BIS lököst, úgyhogy ennek a beszerzését a cég fogja szponzorálni. Képek holnap.