Továbbra sincs fogalmam a 48-as rejtélyéről, viszont vettem vasat, és gyújtogattam is. Ezenkívül ma lenulláztam magam, és a járművemet egy balesetben. Rulez.

Szóval, tegnap beizzítottam a lengyel superengine-t, és elugrottam tíz millis acéllemezt vadászni, mert őtet (mármint a lemeztet) fogja érni az a csodálatos megtiszteltetés, hogy az épülő tunnnning mocim egy fontos alkatrészévé váljon a későbbiekben. Sikerrel jártam, gyorsan bevásároltam, és a zsákmányt azonnal be is dobtam a gépműhelybe. Persze csak képletesen. A jövő hétre remélhetőleg formát ölt majd a műalkotás.
Szétbányásztam a pincémben heverő első futóművet. Az új gömbfej-kinyomóval jelentősen megnöveltem a műveletek siker-faktorát. Van egy jó, de pucolást és némi munkát igénylő kormányművem, van egy kormányösszekötő fixrudam, amit szerettem volna átalakítani, de inkább dobhatom a 'csába, mert szorulnak a gömbfejek, valamint van két darab használható tengelycsonkom, amiken szintén tervezek némi alakítgatást. A kovácsolt rugómban is nekiálltam szilentet cserélni, első lépésként eltávolítani a régi, erősen hervadt szájlenteket. Az egyik viszonylag simán megadta magát, de a másik az együttesen alkalmazott célszerszámok (kalapács, nagyobb kalapács, még nagyobb kalapács) hatására sem óhajtott távozni. Nosza jött az ötlet, hogy kiégetem a gumit. Csavarlazítóval már úgyis igencsak fel volt töltve a rendszer, toltam bele gyújtóst papírból, tűztem bele gyufát, aztán megnéztem hogy ugat a szilentblokk (wuff). Eredmény: kicsi füst, kicsi olvadás, aztán mission failed. Asszem visszatérek az ütős szekcióhoz.

Ma meg összetörtem magamat, meg a bringámat egy műszaki hiba miatti kis légiakrobatika-bemutató során. Menet közben, egy olyan 30-as tempónál kiesett az első kerék, én meg úgy Superman-figurában elszálltam a faszba. Természetesen melóból hazafelé, fényes nappal, a legnagyobb forgalomban történt mindez, mert miért is ne. A biciklim járt szarabbul, mert totálisan üzemképtelenné vált, így Tóbiással fogok sokkal többet közlekedni. Énnekem csak a két alkarom, a bal kézfejem, és a bal vállam lett kabrió, ott szökött az olajnyomás ezerrel, illetve a jobb vállam ropog, mint az állat, de azért lábon hazamentem, meg cipelhettem a darabokra esett bringát. Szar volt, na...

A bejegyzés apropója azonban nem ez, hanem megint az ELX-gyújtás. Kibugásztam hogy melyik kábel hova megy, csináltam egy kapcsolási vázlatot, és közben észrevettem, hogy valami izé van. A gyújtásvezérlő modul csatlakozójának a kettes lábáról megy egy vezeték a gyári kapcsrajzon 48-assal jelölt ojjektumba (ami nemtom mi lehet), majd onnan megy testre. Valszeg ez egy kondi, vagy egy egyszerű ellenállás, de azért nem ártana megtudni valamit róla. Már elindítottam az információkeresésést, amint lesz valami eredménye, megírom.
Akinek van/lesz ELX gyújtásrendszere, annak nem árt erre odafigyelni, mert a 48-as nélkül nem komplett a cumó!!!

Ápdét: Persze, hogy nem látszik az a szar, úgyhogy itt van nagyban.

[2009.11.23] Még egy ápdét: Azóta kiderült, hogy a 48-as egy pici szervizcsatlakozó, amit a gyári kábelkötegbe integráltak. Gyakorlati jelentőssége nem nagyon van. Ja, meg az előbbi link javítva.

A múlt hét dióhéjban: Index. Lyuk. GTV. Reflektor. MZ-gyulladás. Szelephézag.

Kicsit bővebben: Megjött a csomagom a Polimpextől, ami a főtengely, meg az egyéb biszbaszok mellett tartalmazta a várva várt emektoros (gy. k.: elektromos) indexrelét is. A drótból és Lada reléből műszakira összekendácsolt ideiglenes rettenet helyére azon nyomban installáltam is a Jezpol márkájú szerkezetet, és ezzel Tóbiás ismét tett egy lépést a luxusautóvá válás irányába. Akinek nyugati autója van soha nem fogja megérteni, hogy az ilyen apróságok is mennyire fontosak...

A bal eslő doblemezen találtam egy akkora lyukat, mint az állat. Kifér rajta az öklöm. Ott rohadt ki a szerencsétlen, ahol a belső és a külső dob összeeresztése van, a gyári tömítő szépen eltakarta. Mindegy a dobok úgyis cserések lesznek, de azért kibírtam volna enélkül a szar nélkül is. Jó hogy a műszakin nem vették észre.

Ismét megpróbáltam rájönni, hogy mi a tökömért nem működik a reflektor. Végigkutattam az összes tápkábelt, (jók voltak) megcsiszoltam a testkábelek saruit (jók voltak), leteszteltem a kormánykapcsolót (jó), meg a műszerfali kapcsolót is (szintén jó). Gyári bekötéssel elvileg jónak kellett lenni. A tompított, meg a helyzetjelző oké is volt. Relézve is kipróbáltam, és szintén. A biztosítékok is jók voltak. Maradt tehát az, amit már rögtön az elején kizártam: az izzók.
Volt egy régebbi izzóm, amiben csak a tompított rész ment ki, a refi izzószála ép volt. Bekötöttem próbaképpen, és láss csodát: működött. Ugyanazt megcsináltam a másikkal is, és szintén. Most már csak azt nem értem, hogy hogy az isten izéjába' tudott egyszerre kinyiffanni mindkettő, amikor vadi újak voltak, nem szar gyártmány, hanem márkás cucc mind a kettő, és zsír új volt volt az akksi is. Ráadásul egy jó H4-es izzó az elvileg évekig is kibírja. Ha meg mégis akkora túláramot kaptak volna, akkor meg hogyhogy nem a biztosítékok szálltak el? Merthogy azoknak meg kutya baja. Kurvára nem értem... Tipp?

Elugrottam a lakatoshoz, aki reményeim szerint csinálni fogja a Moszkvicsot és Tóbiást, csak még egyelőre nem tudom, hogy melyik menjen előbb. Még ő se tudja , szóval ezügyben nem jutottunk sokra. Állt ott egy gyönyörű Alfetta GTV, ő is restaurálásra vár. Gondoltam lefotózom, de a fényképezőm úgy döntött, hogy nem fotózom le.

Ma egy kissé másnapos fejjel lőttem egy szelephézagot, mert az 1-es henger szívószelepénél a hézag az eléggé megszűnt létezni, a többi nagyjából jó volt. A kevésbé jó az az volt, hogy elkezdett közben szakadni az eső. Végülis mikor máskor? Ha már kint voltam, segítettem tesómnak kitalálni, hogy mi a 'csáért gyulladt ki az MZ-je tegnap. Szerencséje volt, csak egy kábel égett végig, azt kicserélte, de valahogy utána már nem annyira szeretett volna működni a motorkerékpár. Fogtam a próbalámpámat, aztán végigkutattuk a szisztemet, végül megtaláltuk a ludast: a gyújtótrafó kondijánál az egyik kábelen megsérült a szigetelés, és folyton letestelt. Ez is megvót, heppinessz van...

Nah, szóval holnap műszaki. Mikor gyulladjon ki az autó ha nem most?

A függőcsapszeg-cserén túl vagyunk szerencsére. Ma hoztam el a verdát a szerelőtől, bár a számla láttán (jattal együtt 1 Deák) erős késztetést éreztem, hogy visszakalapáljam a berohadt függőket. Ez persze csak pillanatnyi dolog volt, mert igazából rengeteg időt és szívást spóroltam meg azzal, hogy ezt a műveletet másra bíztam, és tiszta jó, hogy újból kormányozható az autóm. Ne mondja senki, hogy nem tudom értékelni az apróságokat...

Hazaérve a holnapi műszakira készülve kiporszívóztam a verdát, szóval belül egész szép lett, aztán folytattam a sort a halott fényszóró életre keltésével. Nah, az az amit nem kellett volna. A tompított reléje mostanában épp működőképes kedvében volt, szóval ha bekapcsol égett, ha kikapcsoltam elaludt. Nagy szó, mert az utóbbit el szokta felejteni. Ésszerű magyarázatot nem találtam erre, már rég nem is kerestem, simán csak örültem ha működött. Ne mondja senki, hogy nem tudom értékelni az apróságokat...
A reflektor reléje az viszont semmi hajlandóságot nem mutatott a működésre, ezért szétszedtem. A belseje épnek tűnt, ha a kapcsolókör kapott áramot, szépen behúzott az érintkező, nosza kipróbáltam. Átkötöttem a tompított relé helyére, villany fel, és láss csodát: működött. Megcseréltem tehát a két relét, gondoltam hogy majd most jó lesz a tompítoitt is, meg a reflektor is. Nos, kedves barátaim, a nagy büdös lófaszt lett jó. Ha felkapcsoltam a refit, a tompított szép szabályosan lekapcsolt, ahogy annak lennie kell, de az a kibaszott távfény az nem akart felvillanni az istennek sem.
Gondoltam hátha elkötöttem valamit, két érintkezőt megcseréltem. Nem kellett volna. A kipróbáláskor kigyulladt a reflektor. Legalábbis a reléje. Meg az egyik testkábel. Szépen füstöltek is, amíg nem áramtalanítottam. Jelen állás szerint van egy halott relém, pár szétégett kábel, az eddig működő tompított SEM működik már, és holnap megyek műszakira. Hurrá, bazmeg...

(Örülök, hogy legalább nem égett le az egész autó. Ne mondja senki, hogy nem tudom értékelni az apróságokat...)