Tevékenységtérkép
Gatyába rázás
Abban a megnyugtató tudatban, hogy semmi komoly nyomora nincs a frissen - és pofátlanul olcsón - vásárolt 156-osomnak, elkezdtem összeírni a teendők listáját. A karosszéria jónak tűnt, de át akartam vizsgálni csápos emelőn egy komolyabb alánézés keretében. Amíg nem voltam benne 100 százalékig biztos, hogy a kaszni teljesen rendben van, addig kétesélyes volt a történet. Ha gyatra a bódé, akkor a műszaki lejártáig használom a járgányt minden komolyabb ráköltést elkerülve. Ha rendben van, akkor megtartós, és akkor jöhetnek a minőségi javítások és a fokozatos fejlesztés.
A kocsi előélete -egy a futásteljesítményt igazoló hivatalos papír kivételével - teljesen ismeretlen volt számomra, ezért a középtávú használathoz is elengedhetetlen volt egy vezérműszíj-csere, illetve a vízpumpa, az olaj és a szűrők cseréje. Mivel ezidőtájt nagyjából látástól mikulásig dolgoztam, a szerelésre kivett szabadnap miatt kieső bevétel és a szükséges célszerszámok megvétele többe lett volna, mint egy szerviz munkadíja, úgyhogy inkább úgy döntöttem, hogy ezúttal másra bízom a feladatot. A választásom a Houghton Regis-i Alfa-specialista műhelyre az Autolussóra esett, három dolog miatt is. Több fórumon utánaolvasva is elég jó benyomást keltettek, vállalnak alvázvédelmet is, valamint az alkatrészek jó részét amúgy is tőlük szereztem volna be, mert messze a legjobb áron van náluk a gyári cucc az Alfához. Kicikkszámoztam és beszereztem a szűrőket és az olajat (Total Quartz 5W-40), valamint foglaltam egy időpontot egy szombati napra egy átvizsgálásra.
Az adott napon jó korán felkeltem, összeszedtem a cókmókomat, és megindultunk a nem túl távoli Bedfordshire-be, amihez gyakorlatilag London kellős közepén kellett átvágnom. Szerencsére szombat reggel 7 óra tájban majdnem néptelen volt a város, úgyhogy úgy mentem át Londonon, mint kés a vajon. Odaérve begördültünk a műhelybe, csápra tették az autót, aztán konzíliumot tartottunk. A kasztni felmérése volt a legelső, és több, mint boldog voltam az eredménnyel.
A bódé alulnézetben is meglepően jó képet mutatott, jobbat, mint amilyet a felülnézet alapján reméltem volna. Az ottani csávók azt mondták, hogy ebből a relatíve öreg szériából ez eddig messze a legjobb állapotú példány, amit láttak. Mondtam, hogy oké, öröm van, mehet az alvázvédelem, meg akkor rázzuk gatyába a többit is. Első körben a vezérműszíj, a feszítő- és vezetőgörgők és a vízpumpa cseréjét említettem, de erre azt mondták, hogy a vízpumpát tök felesleges, az 1.8-asokon az stabil, mint Kheopsz fáraó piramisa, csak akkor kell cserélni, ha folyat. Az olaj meg a szűrők természetesen felkerültek a listára. Szerencsére a felső keresztlengőkarok közül az egyik a nyikorgás ellenére jó állapotban volt, szóval az maradhatott, de mindkét alső lengőkar gyászban volt már, szóval ők is felugrottak a listára. A jobb hátsó kerékcsapágy és a fékfolyadék cseréjét is szükségesnek vélték a srácok, gondoltam egyebassza, legyen meg az is. Szóval egyfelől örülök, hogy a kocsi egyben van, másfelől viszont egy kicsit para, mert előre látom hogy előbújik belőlem megint a fejlesztő-szépítő kretén bácsi. Ő az, aki mindig Chip Foose akar lenni , és folyton elbassza a verejtékes munkával megkeresett garasaimat alkatrészre meg ilyesmi szarságokra.
Hazafele úton elkerültem az autópályát, és harmadrendű vidéki mellékutakon krúzoltam nyitott napfénytetővel a kellemes tavaszi napsütésben. Többek között útbaejtettem Dunstable Downst, ami Bedfordshire legmagasabb pontja és egyben egy csodás kilátó. És ekkor a kocsi még mindig iszonytatóan retkes volt belül, és még előtte állt egy angol-magyar oda-vissza.
A kocsi előélete -egy a futásteljesítményt igazoló hivatalos papír kivételével - teljesen ismeretlen volt számomra, ezért a középtávú használathoz is elengedhetetlen volt egy vezérműszíj-csere, illetve a vízpumpa, az olaj és a szűrők cseréje. Mivel ezidőtájt nagyjából látástól mikulásig dolgoztam, a szerelésre kivett szabadnap miatt kieső bevétel és a szükséges célszerszámok megvétele többe lett volna, mint egy szerviz munkadíja, úgyhogy inkább úgy döntöttem, hogy ezúttal másra bízom a feladatot. A választásom a Houghton Regis-i Alfa-specialista műhelyre az Autolussóra esett, három dolog miatt is. Több fórumon utánaolvasva is elég jó benyomást keltettek, vállalnak alvázvédelmet is, valamint az alkatrészek jó részét amúgy is tőlük szereztem volna be, mert messze a legjobb áron van náluk a gyári cucc az Alfához. Kicikkszámoztam és beszereztem a szűrőket és az olajat (Total Quartz 5W-40), valamint foglaltam egy időpontot egy szombati napra egy átvizsgálásra.
Az adott napon jó korán felkeltem, összeszedtem a cókmókomat, és megindultunk a nem túl távoli Bedfordshire-be, amihez gyakorlatilag London kellős közepén kellett átvágnom. Szerencsére szombat reggel 7 óra tájban majdnem néptelen volt a város, úgyhogy úgy mentem át Londonon, mint kés a vajon. Odaérve begördültünk a műhelybe, csápra tették az autót, aztán konzíliumot tartottunk. A kasztni felmérése volt a legelső, és több, mint boldog voltam az eredménnyel.
A bódé alulnézetben is meglepően jó képet mutatott, jobbat, mint amilyet a felülnézet alapján reméltem volna. Az ottani csávók azt mondták, hogy ebből a relatíve öreg szériából ez eddig messze a legjobb állapotú példány, amit láttak. Mondtam, hogy oké, öröm van, mehet az alvázvédelem, meg akkor rázzuk gatyába a többit is. Első körben a vezérműszíj, a feszítő- és vezetőgörgők és a vízpumpa cseréjét említettem, de erre azt mondták, hogy a vízpumpát tök felesleges, az 1.8-asokon az stabil, mint Kheopsz fáraó piramisa, csak akkor kell cserélni, ha folyat. Az olaj meg a szűrők természetesen felkerültek a listára. Szerencsére a felső keresztlengőkarok közül az egyik a nyikorgás ellenére jó állapotban volt, szóval az maradhatott, de mindkét alső lengőkar gyászban volt már, szóval ők is felugrottak a listára. A jobb hátsó kerékcsapágy és a fékfolyadék cseréjét is szükségesnek vélték a srácok, gondoltam egyebassza, legyen meg az is. Szóval egyfelől örülök, hogy a kocsi egyben van, másfelől viszont egy kicsit para, mert előre látom hogy előbújik belőlem megint a fejlesztő-szépítő kretén bácsi. Ő az, aki mindig Chip Foose akar lenni , és folyton elbassza a verejtékes munkával megkeresett garasaimat alkatrészre meg ilyesmi szarságokra.
Hazafele úton elkerültem az autópályát, és harmadrendű vidéki mellékutakon krúzoltam nyitott napfénytetővel a kellemes tavaszi napsütésben. Többek között útbaejtettem Dunstable Downst, ami Bedfordshire legmagasabb pontja és egyben egy csodás kilátó. És ekkor a kocsi még mindig iszonytatóan retkes volt belül, és még előtte állt egy angol-magyar oda-vissza.
Xbox 156
A 156-osról jóformán azóta nem írtam, mióta megvettem, pedig ha úgy vesszük, több minden történt vele, mint a 75-össel.
A megvételt követően az első dolog természetesen egy nagyszerviz, egy hibakód-kiolvasás, és egy alapos pucolás volt. Ezúttal azt mesélem el, hogyan alakítottam át az autót pléjsztésönné. Sajnos a Call of Duty nem fut el rajta (meg abban különben is béna vagyok), de legalább egy diagnosztikai szoftverrel el tudtam rajta játszadozni.
A járgányt - némi kockázatot vállalva - úgy vettem meg, hogy világított a Check Engine lámpa, szóval első körben ennek jártam utána, mielőtt nagyobb mennyiségű pénzt rálocsoltam volna a járgányra. Mivel a gyári diagnosztikai csati a szabvány OBD2-es cucc, ezért rendeltem egy KKL (leánykori nevén VAGCom) kábelt a szükséges adapterekkel, illetve letöltöttem a Multiecuscan nevű programot, amivel a Fiat/Alfa/Lancia járgányok lelkébe lehet belepillantani, és szükség esetén belenyúlni. A kábel alapvetően nem olyan hatalmas tétel, ezért inkább biztosra mentem, és nem az eBay-ről, hanem a Multiecuscan-t is forgalmazó cégtől (Gendan Automotive) rendeltem meg, pár fonttal drágábban. Inkább legyen kicsit drágább, mint hogy valami hulladék legyen bizonytalan forrásból.
A 156-osnak külön van vezérlője a motorelektronikához, a szervókormányhoz és ABS-hez, valamint a légzsákokhoz. Ha klímás lenne, akkor annak is külön vezérlője lenne, de nem az, úgyhogy ez a része kilőve. Először a motorvezérlőt fogtam vallatóra. Kiolvastam a hibakódokat, majd töröltem az összeset, és utána használtam pár napot a járgányt. Pár nap után ismét rákötöttem a laptopot az autóra, és megnéztem, melyek a visszatérő hibakódok.
Igazából nagy meglepetések nem voltak, az immobilizer hibája miatt dobta fel folyton a hibajelzést az agy. Ennek az oka a törött kulcs. A másolt genyó illeszkedik a zárakba, de indításkor játszani kell a kulccsal, hogy a kulcs elfordításakor a megfelelő helyen legyen az immo transzpondere, ami eredetileg a kulcs fejében volt. Amikor nem pont a megfelelő pozícióban, az elektronika nem érzékeli, és megakadályozza az indítást. Ilyenkor letárol egy hibakódot is. Ezt leszámítva nem volt semmi különös, egyedül a veztengely-szenzor közelgő halálát előrevetítő hibakód volt a memóriában. Lefuttattam az összes lehetséges aktuátortesztet, minden rendben zajlott, minden működött.
A következő a légzsák elektronikája volt, itt semmi rendellenességet nem tapasztaltam, nem volt letárolt hibakód. Aktuátortesztet itt inkább nem futtattam, mert valahogy nem kívánta a szervezetem, hogy az arcomba robbanjon az összes légzsák. ( A légzsákokon lefuttatott aktuátorteszt kifejezetten ellenjavallott, csakúgy, mint multiméterrel ellenállást mérni rajtuk. Mindkét esetben garantált a tűzijáték. )
Az ABS/szervó vezérlőjével már nem voltam ennyire szerencsés. Hiába kötöttem rá a laptopot, nem akartak szóba állni egymással. A 156-osok Bosch vezérlőjénél ez ismert hibának számít, hogy az agy egyszercsak fogja magát és megbolondul. Én még szerencsésen jártam, mert az ABS hibátlanul teszi a dolgát, de sajna a működésképtelen kilométerórát is magyarázza a kommunikációra képtelen vezérlő. A kilométeróra és a motorvezérlő is az ABS ECU-tól kapja a sebességjelet. Illetve csak kapná, ha az adna. Ezügyben még kutakodok egy kicsit, hátha egy szétszedés-összerakás, valamint egy teljes ECU reset megoldja a dolgot, de ha nem, akkor ki kell berhelnem az ABS-vezérlőt hidraulika-blokkostól - mindenestől, aztán cserélni egy bontottra. Mindegy, egyelőre az ABS meg a szervó működik minden hiba nélkül, a következő műszaki előtt lesz szükségszerű belenyúlnom, mert működésképtelen kilométerórával garantáltan elhasalna a szekér a vizsgán. Folyt. köv. a nagyszervizzel és a takarítással.
A megvételt követően az első dolog természetesen egy nagyszerviz, egy hibakód-kiolvasás, és egy alapos pucolás volt. Ezúttal azt mesélem el, hogyan alakítottam át az autót pléjsztésönné. Sajnos a Call of Duty nem fut el rajta (meg abban különben is béna vagyok), de legalább egy diagnosztikai szoftverrel el tudtam rajta játszadozni.
A járgányt - némi kockázatot vállalva - úgy vettem meg, hogy világított a Check Engine lámpa, szóval első körben ennek jártam utána, mielőtt nagyobb mennyiségű pénzt rálocsoltam volna a járgányra. Mivel a gyári diagnosztikai csati a szabvány OBD2-es cucc, ezért rendeltem egy KKL (leánykori nevén VAGCom) kábelt a szükséges adapterekkel, illetve letöltöttem a Multiecuscan nevű programot, amivel a Fiat/Alfa/Lancia járgányok lelkébe lehet belepillantani, és szükség esetén belenyúlni. A kábel alapvetően nem olyan hatalmas tétel, ezért inkább biztosra mentem, és nem az eBay-ről, hanem a Multiecuscan-t is forgalmazó cégtől (Gendan Automotive) rendeltem meg, pár fonttal drágábban. Inkább legyen kicsit drágább, mint hogy valami hulladék legyen bizonytalan forrásból.
A 156-osnak külön van vezérlője a motorelektronikához, a szervókormányhoz és ABS-hez, valamint a légzsákokhoz. Ha klímás lenne, akkor annak is külön vezérlője lenne, de nem az, úgyhogy ez a része kilőve. Először a motorvezérlőt fogtam vallatóra. Kiolvastam a hibakódokat, majd töröltem az összeset, és utána használtam pár napot a járgányt. Pár nap után ismét rákötöttem a laptopot az autóra, és megnéztem, melyek a visszatérő hibakódok.
Igazából nagy meglepetések nem voltak, az immobilizer hibája miatt dobta fel folyton a hibajelzést az agy. Ennek az oka a törött kulcs. A másolt genyó illeszkedik a zárakba, de indításkor játszani kell a kulccsal, hogy a kulcs elfordításakor a megfelelő helyen legyen az immo transzpondere, ami eredetileg a kulcs fejében volt. Amikor nem pont a megfelelő pozícióban, az elektronika nem érzékeli, és megakadályozza az indítást. Ilyenkor letárol egy hibakódot is. Ezt leszámítva nem volt semmi különös, egyedül a veztengely-szenzor közelgő halálát előrevetítő hibakód volt a memóriában. Lefuttattam az összes lehetséges aktuátortesztet, minden rendben zajlott, minden működött.
A következő a légzsák elektronikája volt, itt semmi rendellenességet nem tapasztaltam, nem volt letárolt hibakód. Aktuátortesztet itt inkább nem futtattam, mert valahogy nem kívánta a szervezetem, hogy az arcomba robbanjon az összes légzsák. ( A légzsákokon lefuttatott aktuátorteszt kifejezetten ellenjavallott, csakúgy, mint multiméterrel ellenállást mérni rajtuk. Mindkét esetben garantált a tűzijáték.
)Az ABS/szervó vezérlőjével már nem voltam ennyire szerencsés. Hiába kötöttem rá a laptopot, nem akartak szóba állni egymással. A 156-osok Bosch vezérlőjénél ez ismert hibának számít, hogy az agy egyszercsak fogja magát és megbolondul. Én még szerencsésen jártam, mert az ABS hibátlanul teszi a dolgát, de sajna a működésképtelen kilométerórát is magyarázza a kommunikációra képtelen vezérlő. A kilométeróra és a motorvezérlő is az ABS ECU-tól kapja a sebességjelet. Illetve csak kapná, ha az adna. Ezügyben még kutakodok egy kicsit, hátha egy szétszedés-összerakás, valamint egy teljes ECU reset megoldja a dolgot, de ha nem, akkor ki kell berhelnem az ABS-vezérlőt hidraulika-blokkostól - mindenestől, aztán cserélni egy bontottra. Mindegy, egyelőre az ABS meg a szervó működik minden hiba nélkül, a következő műszaki előtt lesz szükségszerű belenyúlnom, mert működésképtelen kilométerórával garantáltan elhasalna a szekér a vizsgán. Folyt. köv. a nagyszervizzel és a takarítással.