Kedves gyerekek! Volt egyszer - hol nem volt - volt egyszer egy változó szelepvezérlés. Ment mendegélt a kerek erdőben, aztán hopp! Egyszercsak elbaszódott. Itt a vége fuss el véle!




Na jó. Azért ennyire nem egyszerű a dolog. Arra ment az öreg király legkisebb fiának a legjobb haverjának a sógorának a volt kollégájának az anyjának a szomszédjának a kutyájának az állatorvosának a veje, aki le se szarta. Ellenben - mivel az én autómról van szó - nekem kell megoldanom a dolgot, úgyhogy hosszú idő után ismét szerelős-olajban matatós-káromkodós blog következik. Szóval van az Alfának ez a szívóoldali változó szelepvezérlése, ami egy nagyon okos találmány, amikor működik. Ha a környező falvak valamelyikében lennénk akkor azt mondanám, hogy "póverszelep", tudniillik a tanyatuning misztikus világában mindent olyan szerkezetet, ami egy adott fordulatszám-intervallumban elszabadít néhány plusz lóerőt, valamint a bonyolultsága meghaladja a féltégláét azt póverszelepnek hívják, függetlenül attól, hogy van-e köze szelepekhez vagy sem.

Na mindegy, az Alfának a '80-as évek elejétől fogva voltak változó szelepvezérléses modelljei (szevasztok Hondások!), azon is hasonló megoldás volt, mint az én autómon. Az én járgányom "póverszelepe" egy elektromágneses aktuátor, ami a középső tartományban okosan-igényesen működtet egy variátor-tárcsát, ami a szívóoldali veztengely (mert DOHC, ugyebár) lánckerekével (mert láncos, ugyebár) van egybeépítve, és ez egy adott szögtartományban elfokolja a veztengelyt. Ezt tudja amikor működik.

Amikor nem, akkor ugye a fentieket értelemszerűen nem hajtja végre, de legalább szar hangja van. Nálam ez az utóbbi volt a jelenség, meg hát látszott is, hogy szegény aktuátor csak ott lefeg. Amikor megvettem az autót, már akkor szar volt az egész, de egyfelől nem tudtam, hogy ilyen egyáltalán létezik, másfelől meg nem nagyon mertem hozzápiszkálni. Múlt hét kedden aztán elugrottam Gyálra Marek kollégához bontott cuccokért, és hoztam a régóta várt vezmódosítót. Meló után mentem fel Horváth Laci cartárssal, akinek meg gyári felnik kellettek a 75-öséhez hogy műszaki-kompatibilis legyen a szekere. Az én pakkomban volt a vezérlésmódosítón kívül egy fordulatszám-szenzor, egy jobbos külső kilincs (mert a réginek törött volt a mechanikája), egy gyári tanksapka, meg egy gyári fedeles középbox, amiben megvan a hely az elektromos tükör kapcsolójának. Az aznapi útvonalam végül egy laza Fehérvár-Gyál-Pákozd-Fehérvár-Dég-Fehérvár kör lett, kb.300 km-rel. Alvásgondjaim azok nem nagyon voltak utána.

Szombaton aztán nekiláttam a motortéri melóknak. A fordulatszám szenzort kicseréltem minden további nélkül. Az egyetlen szívás az az, hogy továbbra sem jó a fordulatszámmérőm. Folytatásos teleregény lesz ez is, basszameg.
A vezérlésmódosítót is szétkaptam, és a következőre jutottam:
1.) nem jó a bontott, mert más a felfogatása
2.) előbbi igazából mindegy is, mivel ez a vezmód ez teljesen üzemképtelen
3.) a kispolákkal nem voltak ilyen problémáim.

Sebaj, sugározzunk pozitívan - mondta Iván, és lenyelte a plutóniumos rántottát. Az eredeti vezmódosítóm aktuátora működik, sőt a variátortárcsát is leteszteltem, elméletileg annak sincs baja. Egyedül akkor az aktuátort tartó gumipersely halálozott el, de az mondjuk elég csúnyán. Ide bizony kéne egy gumi, de hát honnan a gyíkomból szedjek ide passzoló gumiperselyt? Ekkor villant fel a kis 60-as izzó a fejemben: gyorsan be is tipliztem a garázsba, és előtúrtam a megoldást. Korábban kukáztam Scaniáról bontott fülkestab gumibakot, garázsajtó-ütközőnek. Ez a kis poliuretán cucc a 4-es szériás Scania teherautók fülkestabilizátorán van, és felütésgátlóként funkcionál. És - láss csodát - pontosan passzol az Alfa vezérlésmódosító külső házába. Hogy működni fog-e?
Meglátjuk...