Má' megint csak ezek az öreg, rozsdás szarok. Kicsit már kezd unalmas lenni ez a csávó.

Hosszú (oké, relatíve hosszú) ideje nem írtam ide semmit, meglepő módon azért, mert nem történt semmi. Tóbiás ment, működött minden gond nélkül, de viszonylag keveset használtam, mert inkább a céges 206-osba raktam a kilométereket. Történés mindössze annyi volt, hogy egy faszparaszt manőverkirály nekiment a kocsinak,  - valszeg akkor amikor az a melóhelyem előtt parkolt - és sikeresen kitört egy darabot a hátsó lámpámból, majd angolosan távozott. Betétlap persze sehol, mert ugye minek is az. Az egészben az a leggyönyörűbb, hogy ezt a fajta piros-fehér burát gyakorlatilag lehetetlen beszerezni, úgyhogy örö é bódottá van. Nem tudom ki volt a tettes, de őszinén kívánom neki, hogy szarjon rozmárt, miközben a halott nagypjával közösül.

Műszakilag a járgány teljesen egyben van, egyedül a szelepdekni-tömítés fosta el magát, aminek következtében a Fehérvár-Budapest-Fehérvár távon teleszórta a motorteret olajjal gép, de a működésben ez se okozott igazi fennakadást. Vettem kemény 150 pénzért parafa tömítést, kicseréltem, megpucoltam a mocit és környékét, majd egy ismételt Fvár-Bp-Fvár körön megnéztem, hogy milyen lett. Hát még mindig enged, pedig vadiúj a  tömítés. Ma vettem bele olajat (Valvoline Turbo 15W-50-es, szokás szerint), hogy legyen mivel utántölteni, mert már eléggé kevés volt a járgányban.

Bár nem írtam róla, de érkezett hozzám egy szerelmes levél, hogy csináltak egy szép fényképet a kocsimról Sukoró belterületén, és hogy ez 30 ezer forint lesz. Ma bementem a fényképészekhez, hogy megnézzem: sajnos a kocsinak a rondábbik oldalát fotózták, ráadásul csak fekete-fehér,de mondtam, hogy oké egye fene, kifizetem. Sőt, 100 Ft illetékbélyeg ellenében kértem egy példányt itthonra, ezen már nem múlik. Az ügyintéző csajok aranyosak voltak, bár nem néztek teljesen normálisnak, amikor mutatták a fotót, én meg mondtam, hogy: "Na ja, nem bírtam a lóerőkkel."

Amikor ezzel végeztem, elzúztam műhelylátogatásra a Horváth szerviz nevű helyre, ami - mint a neve is mutatja- egy szerviz, de nem Horváthokat javítanak. Velem különben se tudnának mit kezdeni, mert menthetetlen vagyok. Na szóval a műhelylátogatás apropóját a mellékelt fotókon lehet látni: természetesen veterán járgányok. A műhely németországból kapja a megrendeléseket, veteránokat restaurálnak. Többnyire Merciket, de volt már itt Jaguar, Porsche meg sok egyéb más is, például találkoztam egy Ford Cortinával is az egyik kocsiállásban.
Ami igazán extra ebben a műhelyben, az az, hogy itt készülnek majd a jövőben a Mercedes 300 SL replikák, üvegszálas műanyag karosszériával, a Pagoda Merci padlólemezére. A fotókon látható két darab az tulajdonképpen prototípus. Százötvenezer euróért vesztegetik őket szemben egy eredeti SL félmillió eurós árával, szóval lesz rá kereslet.
A másik érdekesség, hogy itt készül a németországban gyártott Horch 853-as replikákhoz némelyik részegység, például találkoztam egy komplett Horch alvázzal.
Ez olyan szintű járgány, hogy még a replika is milliós tétel euróban. Nagyon nem semmi dolgok ezek. A látogatás apropója meg - a személyes kíváncsiság kiélésén kívül - az volt, hogy megnéztem a leendő munkahelyem: jövő hét szerdán kezdek.
Asszem örülök, asszem be fogok rúgni, asszem nem is kicsit.

Voltam zsákmányszerző körúton: szerváltam hengerfej- és szelepdekni-tömítést, megvásároltam az autósbolt összes függőleges rácsos beömlőjét, vettem Castrol váltóolajat, bár az árától egy kicsit betérdeltem. Szóval a soppingolás megvolt.
Elugrottam a biztosítóhoz, bevittem a hátsó lökös, meg a ködlámpa maradványait, ahogy megbeszéltük a kárszakértővel. Elvileg egy kb. hét múlva küldik, hogy mi a stájsz, remélem kifizetik nekem a lottóötös összegét.

Feltöltöttem a BIS váltót olajjal, és vasárnap bedobjuk a kocsiba, meg az összes gumibakot meg szilentet, meg fittyfenét kicserélem, meg a mostani kuplung helyett kap egy rugós kuplungot is. Felmerült még egy apró kérdés is, amit ezúton szeretnék megkérdezni a váltó-zsírozásban rutinos kollégáktól: Ha rakok zsírt a fogaskerekekre, az milyen legyen, grafitos, vagy molibdénszulfidos?

Nos, elérkezett a várva várt pillanat, és végre átvehettem az ajándékomat, amire oly régóta vártam: egy garnitúra piros-fehér hátsó lámpabúrát. (by Polimpex)
Már pénteken itt volt vele a futár, de igazából csak ma jutott rá időm, mert az elmúlt napokban a másik hobbimnak (alkoholizmus és rakkenroll lájfsztájl) hódoltam a várpalotai Pannónia Fesztivál keretein belül. Autós vonatkozása ennek csupán annyi volt, hogy oda is Tóbiás cipelt el, valamint kihelyeztt alkoholraktárként, csomagmegőrzőként, sőt, pénteken és vasárnap szálláshelyként is funkcionált, amikor nem sikerült más sátrában elhelyezést nyernem.
A kocsiban alvás nem is olyan kellemetlen, főként abból a szempontból, hogy a sátorban alvó haverok már mind szétfagytak a 'csába, amikor a kocsiban még vígan
lehetett aludni. Olyan szempontból viszont rendkívül szar, hogy viszonylag forgalmas területen parkoltam, ahol reggel 8 tájékán már ott mászkált boldog-boldogtalan, és kábé öt percenként arra ébredtem, hogy: "Némmá' valaki ott alszik a kispolákban." Kicsit sem volt idegesítő, pláne akkor, amikor kinyitottam a szemem és azt láttam, hogy valami idióta fényképez, mert biztos annyira vicces a látvány, vagy nemtom.
Találkoztam Pécsről érkezett kispókos kollégákkal (piros, viper-csíkos, kisműszerfalas géppel jöttek hárman), épp ékszíjat cseréltek, gondoltam hogy segítek egy kicsit, de volt vadiúj 813-as pótos szíjuk, és meg tudtak küzdeni a helyzettel nélkülem is. Remélem, hogy minden gond nélkül tették meg a hazautat.
Kis híján be kellett bikáznom az egyik haver Puntóját, mert addig bömböltette a rokkot ivás közben, amíg csontra leszívta az akksit. Csak hát ugye nem volt bikakábel. Kolléga elment a benzinkútra venni egyet, de ott akkora sor volt a pénztárnál, hogy nem akarta kivárni, így fogta a kábelt és kisétált vele, (azaz gyakorlatilag ellopta), aztán a lopott kábellel odaballagott a rendőrökhöz, és megkérte őket, hogy ugyanmá' bikázzák be a kocsiját. A rendőrök pedig készségesen megtették. Asszem újra lehet definiálni a pofátlanság fogalmát.
A fenti események után gondolom eléggé nyilvánvaló, hogy a hétvégén kicsit lelaktuk szegény autómat, ezért ma, ahogy hazaértem, ki is takarítottam Tóbiást illendő módon.
Ha már porszívózás-törölgetés-rendrakás prodzsekttel töltöttem a délutánt, felraktam az új lámpabúrákat is. előtte elugrottam tankolni, meg gondoltam, hogy veszek két sárga izzót a kúton, hogy az indexem fénye továbbra is sárga maradjon. Nos, két darab izzót három kúton sikerült beszerezni: az első kúton összesen csak egy darab volt (felvásároltam az egész készletüket, ehehe), a következőn (teszkókút) még annyi sem, a harmadikon végre nagy nehezen előhalásztak egy készletnyi sárga izzót, amiből elvittem azt a hiányzó egy darabot.
Otthon aztán szétszedtem és megpucoltam a hátsó lámpákat, kapott egy kis ápolót mindegyik tömítés, kapott UV-védős waxot mind a két búra, aztán installáltam őket a gépjárműre. A balos lámpa kábelének előjött valami rohadék kontakthibája, így többször kellett összerakni, hogy rendesen funkcionáljon, de most úgy néz ki, hogy rendben van. Van helyzetjelző, féklámpa és index is rendesen.

Köszönet tesómnak az ajándékért, illetve Gáspáry Lacinak a cucc beszerzéséért, valamint a csajoknak, a haveroknak, PannóniaFesztivál szervezőinek, a pultoslányoknak, a Borsodi és Dreher sörgyáraknak, illetve egy ismeretlen pálinkafőzdének...