2007.09.13. Csütörtök
Tizenharmadika. Kurvára nem vagyok babonás, de valahogy ez a nap egy kicsit lebaszta a biztosítékot. Melóba menet bringával majdnem elcsaptam egy öreg trógert, aki úgy gondolta, hogy őneki keresztül szabad biciklizni a piroson. Épp csak pár centivel az orra előtt száguldottam el, aztán még az a bránerbéla pampogott valamit. Bár lehet, hogy csak az ijedtség miatt kiáltott fel, mert ugye oldalra nem nézett még véletlenül se, aztán kicsit meglepődött, amikor elzúztam előtte. Lehet, hogy neki kellett volna menni, és akkor eggyel kevesebb helyre fizet nyugdíjat az állam az én adómból.
Bent a cégnél az egyik faszkalap kolléga folytatta a szokásos áskálódást. A derék fiatalember már elintézett nekem egy fegyelmit egy olyan melóért, amit nem is én csesztem el, és nagyon arra játszik, hogy engem kirúgjanak. Ha sikerül neki, akkor én is elintézem az ő rokkantnyugdíját, asszem. Kicsit unom már a folyamatos cseszegetést, és kurvára nehezemre esik, hogy megálljam szó nélkül. Egyszer régen néztem a falon a poroltót, hogy milyen királyság lenne azzal fejbebaszni az emberünket. Mostanában egyre többet nézegetem azt a poroltót...
Estefelé felhívott a főszerk a piacvezető oldtimeres szaklaptól, hogy mehetek a honoráriumomért. Végre valami jó is - gondoltam én, aztán felhomályosított, hogy a másik cikk, ami ott hever laza másfél éve a szerkesztőségben, még bizonytalan ideig nem lesz leközölve, merthogy nincs hozzá fotóanyag. (Ami persze van, csak hát az nem tetszik neki, másrészt meg egy kurvajó indok arra, hogy addig se kelljen érte fizetnie. Szegény fotós csajt potyára vittem el az ország másik végébe. Két napot elizéltunk, és még a benzinköltség se jött vissza. FÁKK.) Rákérdezett, hogy hogy áll az Opel GT, amit ígértem. Mondtam neki, hogy laza háromnegyed éve leközölték az Opeles cikkemet a RetroMobilban. Erre egy kicsit lefagyott nála a vindóz, de aztán méltóságát megőrizve kijelentette, hogy a továbbiakban akkor nem tartanak igényt az írásaimra, írjak inkább a Retrónak. Király! Azt fogom tenni.
Ott legalább nem úgy beszélnek az emberrel, mint egy adag birkaszarral. A dolgok hátránya, hogy no more tudósítás a talikról a Veteránban...
Hazafelé frontálisan összeütköztem egy másik biciklissel, egy beláthatatlan kanyarban. Szerencsére nem lett belőle semmi gond.
A városbeli ügyintézés, szaladgálás közepette úgy néz ki, hogy a kocsim az egyetlen megbízható dolog az életemben. Nem akarom elkiabálni, de most tiszta Suzuki: beülök, megyek aztán kész. Semmi szarakodás. Remélem megtartja ezt a jó szokását. Most nyert is egy nap garázsban alvást.
Kommentek
VadMacs
Buszos Hasselhoffot hallottuk, ez volt a Béltraccs mai adása.Lajoska
Néha ki kell írni a mérget magunkból, mert ha bennünk marad, minket mérgez meg.Petya, szerintem vegyél be egy "leszarom-tablettát", az autó jól szuperál, ez a lényeg.
Törölt felhasználó
Öcsém, király, lasan filmet lehet rólad forgatni...Tibee
Bakker, olvasgattam a blogodat, de az a "Hazafelé frontálisan összeütköztem egy másik biciklissel.." duma ez kinyírt. Még mindig röhögök rajta. Igen, legszebb öröm a káröröm.Szólj hozzá!
Jelentkezz be az oldal tetején, vagy szólj hozzá facebook-fiókod használatával!